Már 30-40 ezren vannak azok, akik a nyelvvizsga hiányában nem kapták meg a diplomájukat, ezért csak középfokú végzettségüknek megfelelő munkahelyen tudnak elhelyezkedni – mondta Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének (MSZOE) elnöke a Vasár napi Híreknek.

 

Keszei szerint az előírás, amely a diplomát a nyelvvizsgához köti, ésszerűtlen és méltánytalan körülmények közé kényszeríti azokat, akiknek anyagi okok miatt nincs módjuk ezt megszerezni. 2010-ben a végzős diákok negyede nem vehette át a diplomáját nyelvvizsga hiányában – derül ki a KSH Gazdaság és Társadalom című jelentéséből. A magyar társadalom egészéhez viszonyítva ez nem olyan rossz arány, ugyanis felmérések szerint a 15 évnél idősebb lakosságnak a 75 százaléka nem beszél semmilyen idegen nyelven. Elenyésző azoknak a száma, akik három nyelvet tanulnak már a közoktatásban (0,2%), míg Ausztria és Írország után nálunk a legmagasabb a csak egy nyelvet tanulók aránya (74%). Hat éve éppen azért tették a diploma megszerzésének a feltételévé a nyelvvizsgát, hogy rákényszerítsék a fiatalokat idegen nyelvek elsajátítására. Azonban a MSZOE szerint ez az egyenlő bánásmód elvét sérti, ezért az Alkotmánybírósághoz is folyamodtak a törvény megsemmisítéséért, ugyanis a felsőoktatásban nincs megfelelő nyelvoktatás, a vizsga megszerzése aránytalanul nagy terhet ró a családokra. Kifogásolják, hogy az emelt szintű nyelvi érettségin – ami természetesen ingyenes – legalább 60 százalékot kell elérni ahhoz, hogy az oklevél nyelvvizsgával legyen egyenértékű, ami szerintük túl magas követelmény. Azt is gondnak tartják, hogy az egyetemek akármilyen nyelvből elfogadják a nyelvvizsgát, holott nem valószínű hogy szerbül vagy lováriul lehetne szakirodalmat olvasni. Keszei reméli, hogy kétéves harcuk nemsokára meghozza gyümölcsét: a készülő felsőoktatási törvény kidolgozásánál a tárca az MSZOE-vel is konzultált. Sokára várható még előrelépés azoknak a diákoknak az ügyében, akik a nyelvvizsga hiányában nem kaphatják meg a diplomájukat – tudtuk meg dr. Törökné dr. Szilágyi Katalintól, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárságának nyelvoktatásért felelős főosztályvezetőjétől. A problémán a rektorok is gondolkodnak, mi is érné meg a felsőoktatási intézményeknek: ha megváltoztatnák a követelményeket, vagy ha a lemaradóknak két plusz félévet adnának a pótlásra. Zsófi a középiskolai tanulmányi verseny közgazdasági szekciójában döntős volt, emiatt százszázalékos érettségit kapott, a jegyei is jók voltak, de – állítása szerint – igazi nyelvi antitalentum. Mivel nem volt nyelvvizsgája, az egyetemre már csak költségtérítéses szakra vették fel, most másodéves. „Apa azt mondta, nem érdekli, mennyibe kerül a tanfolyam, de jövőre legyen meg a vizsgám.” Mindez az egész magyar oktatási rendszer rossz működésének csak az egyik tünete: azon felsőoktatási intézmények miatt, ahova alacsony pontszámmal is be lehet kerülni, a tanulókat nem motiválja semmi, hogy még az érettségi előtt nyelvvizsgát tegyenek. Megoldani tehát két dolgot kell: az oktatási rendszer hi báit és a lustaságot.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!