Csupán tűzoltás folyik az egészségügyben, a Fidesz kormányzásának egyik legnagyobb adóssága az átfogó reform, állapította meg a Policy Agenda. Az elemzés szerint az egészségügy a magyar politika, „Bermuda-háromszöge”, már a Gyurcsány-kormány bukásában is nagyban közrejátszott a „szociális népszavazás”, nem véletlen, hogy az Orbán-kormány sem tesz semmit – különösen, hogy a tapolcai kórház körüli vita miatt bukott a párt az időközi választáson.
És az egészségügyi államtitkár váratlan lemondása, illetve demonstrációk azt jelzik: a kormány képtelen uralni az egészségügy problémáit. Nyilvánvaló, hogy a gyógyszerkassza kiadási oldalának megnyirbálása nem egészségügyi, hanem költségvetési szempontokat követett, a kórházak államosítása a betegek szempontjából nem hozta meg a várt eredményt, és a szállítói tartozások is egyre halmozódnak.
Bár az egészségügyi ellátási rendszerből 300 ezer ember esett ki 2010 óta (főként a munkanélküliség és az elvándorlás miatt), mégsem kellene kevesebbet költeni a rendszerre – ám a 2010-es szinthez képest így is „eltűnt” 80 milliárd forint. Az OECD adataiból pedig úgy tűnik, a háztartások többet költenek az egészségügyre, vagyis a költségek nagyobb mértékben hárulnak a lakosságra, mint korábban.
Csupán az esetek 69 százalékában érnek ki a mentők 15 percen belül a helyszínre, holott a cél az lenne, hogy tízből kilencszer ezen az időhatáron belül maradjanak. Ez az arány egy éve még jobb volt (72,5 százalék), holott azóta a kormány közel 15 milliárd uniós forrást hívott le a célra. Az esetek további 25 százalékában fél órán belül értek célba, de a betegek 7 százalékának még ennél is többet kellett várnia.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!