Három hónapra átmenetileg felfüggeszti a Magyar Rezidens Szövetség az orvosok tömeges felmondását kilátásba helyező akcióját, jelentette be tegnap délután Papp Magor, a szervezet elnöke. A jövő héten, január 5-én kezdenek tárgyalásokat Szócska Miklós egészségügyi államtitkárral az orvosbérek rendezéséről.
Papp Magor a kormány csütörtöki ajánlatáról most sem árult el részleteket, csak annyit mondott, hogy abban konkrét összegek is szerepeltek. Abban bíznak, hogy sikerül olyan lépcsőzetes béremelést kialkudniuk, amely megállítja, de legalábbis lassítja az elvándorlást. „A bérrendezés ütemezésében készek vagyunk kompromisszumot kötni” – mondta.
Mindeközben újabb salátatörvény született: az Országgyűlés érdekes mód a vízközmű törvényhez csapta zárószavazás előtti módosítással az orvosok esetleges munkamegtagadásának ellehetetlenítésére alkalmas katasztrófa-egészségügyi ellátási javaslatát a hatályos egészségügyi törvény módosításáról. Eszerint ha egészségügyi válsághelyzet adódna, a kormányzat korlátozná a betegjogokat, így a szabad orvosválasztást, s egyúttal jogilag azonnali munkára kötelezést írnának ki a doktorokra. E tekintetben figyelemreméltóak Orbán Viktor miniszterelnök tegnapi rádióinterjújában elmondott szavai: „amíg fejük búbjáig eladósodott kórházakról beszélünk, nem tudok jó lelkiismerettel foglalkozni az orvosok bérével”.
2700-nál is több orvosi felmondólevelet helyzetek ez idáig letétbe, amelyek „élesítése” meg nem egyezés esetén lenne várható. A rezidens szövetség felmondóleveles akciója meghirdetésekor azt tűzte célul, hogy a kezdő orvosok kétszázezer, a szakorvosok háromszázezer forintos bért kapjanak.
A Magyar Orvosok Szövetsége és az Alapellátó Orvosok Szövetsége külön akciót is indított, miszerint januártól nem vállalnak önként túlmunkát. Az alapmunkaidő heti negyven óra, nyolc óra túlmunkára eleve kötelezhető az egészségügyi dolgozó, tizenhat órát vállalhat önként: ez 64! Egyhuzamban legfeljebb 12 órás munkára osztható be egy doktor, ennél hosszabb időt csak önként vállalhat. Ha a jogszabályhoz tartanák magukat az orvosok, akkor a hónapok 20. napját követően nem lenne ügyeletes, vagy mondjuk, júniusra elfogynának a beosztható szakemberek. Olyan ügyeletek is akadnak, ahol a rezidens egyedül dolgozik – kötelező felügyelet nélkül, mert nincs ember.
Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Veszprém Megyei Cholnoky Ferenc Kórház főigazgatója a VH-nak tegnap elmondta: a felmondólevelek és nyilatkozatok „aktiválásának” esetére ágazati és intézményi szinten több forgatókönyvvel készülnek, de a megegyezés lehetősége reményt keltő még akkor is, ha az új év első napjaiig „jegelve” lesz a konkrét, egész szakmát érintő megállapodás lehetősége. A hazai kórházakban nem egészen 11 ezer doktor dolgozik: ha a felmondólevelek tartalma egyszerre lépne hatályba, a dolgozókat átlagosan csupán két hónapig lehetne munkára kötelezni, így a most frissen államosított, ez idáig fővárosi és megyei kezelésben lévő legnagyobb és legjobban felszerelt kórházak is vészhelyzetbe kerülnének, mert nem lenne ki gyógyítson, ügyeljen.
Sinkó Eszter, a Semmelweis Egészségügyi Menedzserképző Központ szakközgazdásza szerint egy nagy aknamezőn sétál az egészségügyi kormányzat. A személyzet kulcskérdés, így ha ezt a bombát sikerülne hatástalanítani, fellélegezhetne az ágazat. Szerinte az lenne a jó, ha a kórházak és rendelőintézetek a saját tartozásaik fedezésére kapott pénzek ötödét bérfejlesztésre költenék, mert az, hogy a chipsadóból befolyt 3,4 milliárd forintból most 42 ezer egészségügyi dolgozó bérpótlékát emelik, nem elég. A szakember úgy látja: a társadalombiztosítás államosításával még sebezhetőbb lehet a mostani forintinjekciók mellett is az egészségügyi finanszírozás. Mindenképpen fel kell készülni külföldi és hazai magántőke bevonására, mert a költségvetésben az egészségügyre – különösen a gyógyszerekre – szánt keret akkor is csökken reálértékben, ha a gyógyító-megelőző tevékenységre 55 milliárd plusz jut jövőre.
Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke szerint a megfelelő szakembergárdával bíró intézmények jövőre akár ötvenmilliárd forintot is nyerhetnek egyetlen olyan szón, ami bekerült az adótörvénybe. Míg eddig csupán balesetbiztosítást, addig ezentúl betegbiztosítást is köthetnek dolgozóik javára a munkáltatók, méghozzá adó- és járulékmentesen. Mivel Magyarországon nincs kiépült magán-egészségügyi szektor, így a szerinte 50 milliárd forintos piac egészét a közfinanszírozású intézmények szerezhetik meg. A több tízmilliárdos fejlesztésekkel kistafírozott állami kórházak megfelelnek a magánbiztosítók által képviselt igényeknek, így ők lehetnek a piacnyitás nyertesei. A betegbiztosítás adó- és járulékmentessége – e „lopakodó egészségbiztosítási modellváltó törvény” – a munkáltatókat érdekeltté teszi a magánbiztosítók megkeresésében. Középvezetőktől felfelé ez is egyfajta bónusz lesz, s aztán az már a magánbiztosítói csomagtól függ, hogy csak extra szolgáltatásokra (tévé, különszoba, extra menü) terjed-e ki vagy még jobban kettéosztja a társadalmat megteremtve a pénzért megvehető egészségkiskapukat is a várólisták megkerülésével. Egy bizonyos: ez a korlátlan adó- és járulékmentesség modellváltás az egészségbiztosításban – távolodva a szolidaritáson és kockázatközösségen alapuló társadalombiztosítástól.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
