Az ülőmunkát végzők többsége küzd valamilyen fájdalommal.
- Mivel sokan már 8 óránál is több időt töltenek az irodában, fontos, hogy ott is kialakítsák a személyes tereiket.
- Az irodai munka veszélyesebb az egészségünkre, mint gondolnánk.
Hangosan telefonáló vagy éppen zenét hallgató kollégák, csörgő mobilok, a szomszéd asztalról átterjeszkedő kupleráj, hangosan zúgó és hideget fújó légkondi – csak néhány bosszantó tényező, amellyel együtt kell élni az irodai munka során. Pedig egyre több időt töltünk a munkahelyünkön, sokan akár 10-12 órát is naponta – ráadásul az ülőmunka nem kevésbé kockázatos az egészségünkre nézve, mint a fizikai megterhelés.
A szellemi munkát végzők nagy része nyitott terű irodában dolgozik – csarnokszerű vagy boxokkal tagolt térben. Ez az irodatípus az 1950-es évektől terjedt el, mondván csökkenti a költségeket, serkenti a kommunikációt.
Ám a kutatások szerint ezek az irodák nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
„A dolgozók frusztráltak, mert nem tudják szabályozni a munkatársaik interakcióit, magasabb a stressz-szintjük, alacsonyabb a teljesítményük, sőt rosszabb az egészségi állapotuk” – mondja Frankó Luca tanácsadó, pszichológus.
Némileg árnyalják a képet a Google, a Facebook, a hazai példák közül a Prezi vagy a Ustream „csodairodái”, ahol az alkalmazottak pihenhetnek, játszhatnak, sportolhatnak is kötetlen munkaidejükben – vagyis nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az egyterű irodák koncepciója megbukott volna.
Egy tavalyi ausztrál kutatás szerint az elégedettség leginkább attól függ, mennyi helye van a dolgozónak. A nyitott terű irodákban fontosnak ítélték a színeket, a formákat, a zajszint mértékét.A zárt terű irodákban dolgozóknál a kényelmes bútorok, a megfelelő fény és hőmérsékleti viszonyok jelentik az elégedettség zálogát.
Fontos tényező az is, hogy a munkavállaló személyre szabhassa a munkaterületét, tehet-e ki saját képeket, tárgyakat, otthagyhatja-e a holmijait.
A közszférában rosszabb a helyzet. „Elég csak a közalkalmazottként dolgozó pszichológus kollégáim helyzetét említem, kiknek papírvékony falú irodákban kell gyámügyeket intézniük, vagy kórházi »sarkokban« tartani a terápiát” – teszi hozzá Frankó Luca, aki szerint ebben a szektorban messze járunk az ideálistól.
„Hát-, derék- és fejfájás, látásromlás, elhízás” – sorolja Kolarovszki Tünde egészségfejlesztő, a Personal Best Kft. munkatársa, az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület szakértője a legjellemzőbb ülőmunkás panaszokat.
Ahhoz, hogy az egészségünk ne károsodjon, a legfontosabb az lenne, hogy ergonomikusan rendezzük be a környezetünket, vagyis beállítható széken és asztalnál, megfelelő testhelyzetben dolgozzunk – ennek feltétele a jó magasságban elhelyezett monitor és billentyűzet. Emellett gyakori hiba, hogy kevés folyadékot isznak az irodai dolgozók, hiszen kis túlzással csak akkor állnak fel, ha a kávéautomatához indulnak.
Ráadásul az étkezésről is gyakran megfeledkeznek, vagy egészségtelenül és rendszertelenül étkeznek.
A cég 2500 munkavállaló körében végzett kutatást, amelynek tanulsága szerint a dolgozók 60-80 százaléka küzd valamilyen fájdalommal, ami a munkavégzéssel, munkahelyi környezettel összefüggésbe hozható.
Hogyan éljünk egészségesebben a munkahelyen?
- Használjuk a lépcsőt a lift helyett!
- A munkanap alatt legalább háromszor mozgassuk át végtagjainkat!
- Időről időre tornáztassuk a szemünket is, ne csak a monitort nézzük!
- A székünket úgy állítsuk be, hogy megtámassza a gerincünket. Úgy üljünk, hogy a felső és az alsó lábszárunk legalább derékszöget zárjon be, és mindkét talpunk a földön legyen, a keresztbe tett láb lábduzzadáshoz és visszérpanaszokhoz is vezethet!
- Hetente egyszer-kétszer otthon főzött, egészséges ételt együnk munkahelyünkön!
Munkahelyek – kicsit másként
1. Ben Southall például biztosan jól érezte magát, amikor 2009-ben a Világ Legjobb Munkája álláspályázat keretében 35 ezer pályázó közül őt választották a Nagy Korallzátonyon található Hamilton-sziget gondnokának. A paradicsomi állapotok mellé több mint százezer dolláros fizetés járt – amiből vett néhány apartmant.
2. Roisin Madigen egyetemi ösztöndíját egészítette ki azzal, hogy 2009-ben egy hónapig luxuságyakat tesztelt. Csak aludt rajtuk, amiért ezer fontot kapott.
3. Hardy Wallace blogger – szintén a Legjobb Munka pályázat révén – kaliforniai borokat kóstolt fél éven át, havi tízezer dolláros fizetésért és még a szállását is fizették.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
