A rokkantak pozitív diszkriminációját sok tekintetben negatívvá változtatta a kormánytöbbség azzal, hogy január 1-jétől e rendszer alapját, a biztosítási elvet felváltotta a segélyezési elvvel. A mintegy 300 ezer korhatár alatti, akinek még több mint öt évük van az öregségi nyugdíjig, például csak akkor kaphatnak az eddigi rokkantnyugdíjuk helyett új – a megőrzött munkaképesség arányától függően rehabilitációs vagy rokkantsági – ellátást, ha március 31-ig jelentkeznek felülvizsgálatra.
Az öregségi korhatár alatti, eddig rokkantnyugdíjból élők „segélye”, ha valamelyest rehabilitálhatónak találtatnak, ezután havi 27 ezer 900 forint (kevesebb a nyugdíjminimumnál) és 37 ezer 200 forint között lehet. Még akkor is, ha rokkanttá válásuk előtt akár 30 éven át ennek a tízszeresét keresték.
Miközben a kormányzati kommunikációban gyakran ingyenélőnek, csalónak, de a munkaerőpiacra biztosan könnyen visszavezethetőnek állították be a rokkantakat, a sajtó elképesztő esetek tömkelegét ismerteti: mindkét lábát amputálták egy férfinak, mégis felülvizsgálatra rendelték, rehabilitálhatónak ítéltek egy negyed tüdővel, csípőprotézissel élő kőművest, akinek egy év alatt hétszer tört el csontja. Nem csoda, hogy a Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) bejelentette: beadvánnyal fordul az ombudsmanhoz, az Alkotmánybírósághoz, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához és az ENSZ-hez. A MEOSZ elnöke, dr. Hegedűs Lajos munkatársaival hetek óta gyűjti az érintettek jelzései, panaszai, kérdései alapján a hátrányokat, amelyek a jogszabályok változása nyomán érik vagy érhetik a rokkantakat.
➊ Az öregségi nyugdíjkorhatár alattiak elveszítik a nyugdíjas utazási kedvezményeket.
– Elvész az évi 16 alkalomra szóló, 90 százalékos kedvezményre jogosító – és a családtagok által is felhasználható – utazási utalvány.
– Megszűnik a nyugdíjas közösségi közlekedési bérletek váltásának lehetősége.
➋ Megszűnik a kiegészítő vállalkozási tevékenység folytatásának lehetősége, amely kedvezőbb járulékfizetést tett lehetővé.
➌ Megszűnnek a nyugdíjasigazolvánnyal igénybe vehető kedvezmények – például a nyugdíjas fürdő, múzeumi, és turisztikai látványosságokra szóló olcsóbb belépők.
➍ A legsúlyosabban sérültek – a korábban 1-es és 2-es rokkantsági kategóriába tartozók – számára nem jár az eddig alanyi jogon megítélt közgyógyellátás, azután, hogy betöltik a nyugdíjkorhatárt.
➎ Valamennyi korábbi rokkantnyugdíjas számára megváltozik a rokkantsági/rehabilitációs ellátás mellett a munkavégzéssel elérhető kiegészítő jövedelem mértéke.
– Az 1-es és 2-es és kategóriába tartozók korábban jövedelemkorlát nélkül vállalhattak munkát; ezután – ha jövedelmük 3 hónapon át átlagosan több mint a minimálbér másfélszerese – megszüntetik a rokkantsági ellátásukat.
– Ugyanilyen jövedelmi korlát lépett életbe a kevésbé súlyosan sérült (azelőtt 3-as kategóriába tartozó) rokkantaknál, akiknél eddig a jövedelmet egy év átlaga alapján korlátozhatták.
– Akik ezután rehabilitációs ellátásban részesülnek, azok egyáltalán nem szerezhetnek kiegészítő jövedelmet, különben elveszítik a rehabilitációs ellátást – aminek az összege legfeljebb a minimálbér fele.
➏ Elvész a szociális segélyezésénél élvezett előny is (lakástámogatás, drágább gyógyászati segédeszközök beszerzése stb.).
➐ A jelenlegi rokkantsági ellátás mellett dolgozó olyan új járulékokat fizet, amelyeket eddig nem kellett: a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás 3 százalékos járulékát, 1,5 százalékos munkaerő-piaci hozzájárulást. Mégis: ha elveszti állását, nem kap munkanélküli-ellátást.
➑ A korábban egészségkárosodás miatt rendszeres szociális járadékban részesülők egyedülállóknak minősültek, és magasabb családi pótlékot kaptak – ezután csak a normál összeg jár nekik.
➒ Akiket korábban végleges állapotúnak minősítettek, mert a látásukat, hallásukat vagy a mozgásképességüket végleg elvesztették, illetve a betegségük (szív- és érrendszeri, pszichiátriai, vese-, cukorbaj) státusza nem javulhatott, ezután rendkívüli felülvizsgálatra rendelik be, méghozzá úgy, hogy ezt nekik kell kérniük, ha ellátást akarnak.
➓ Korábban a rokkantsági nyugdíjból levonta a gyermektartásdíjat a nyugdíjfolyósító intézet. Ám azzal, hogy az ellátás már nem „nyugdíj”, családok tízezreinél újra kell indítani a díj levonását előíró bírósági eljárást.
Találós kérdés
Felszáll a villamosra tíz diák, tíz nyugdíjas, három közalkalmazott, két albán menekült, két 6 éven aluli gyermek, egy Németországból hazatelepült német nyugdíjat kapó hazánkfia, egy pap és egy rokkant. Ki fizet teljes árú jegyet? A helyes válasz: a rokkant. Persze mindegy is: úgysem tud felszállni.
(Egy komment a jogiforum.hu portálon a „Rokkantsági nyugdíj kontra rehabilitációs járadék” vitában)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
