Saját ötletével pályázott a Semmelweis Egyetem professzora az uniónál, hogy cigány fiatalokat készíthessen fel az orvosi egyetemi felvételire.

  <h1>Roma orvosokat képeznének</h1>-
  <h1>Roma orvosokat képeznének</h1>-

Roma orvosokat képeznének

- – Kép 1/2

Halmozottan hátrányos helyzetű, de tanulni vágyó, főként vidéki, roma származású fiatalok jelentkezését várta a Semmelweis Egyetem egy európai uniós támogatású program nyomán, amely Rosivall László professzor, vesekutató, az egyetem Kórélettani In­­tézetének igazgatója és az Avicenna In­­ter­national College kezdeményezésére indult. A cél: a „felzárkóztatás” után megnövekedett esélyekkel felvételizhessenek a legnagyobb orvosképző intézménybe.

Rosivall professzor a Vasárnapi Híreknek elmondta: remélte, hogy tanárok és osztályfőnökök tömegei fogják őt megrohamozni, hogy csillogó szemű, tudásra éhes diákjaikat ajánlják figyelmükbe a hétvégi kurzusokra. Nem ez történt, nem is érti, miért. Ehelyett mintegy negyven roma származású diák jelentkezett az interneten. Közülük került ki az a tíz – részben idén érettségiző, részben a középiskolát pár éve maga mögött hagyó, már valahol dolgozó fiatal, akiket – a TÁMOP, a társadalmi megújulás operatív program jegyében – az előkészítőre felvettek. 18-24 évesek, tanulni akarnak: segítség nélkül ez a tanulás nem menne. A hétvégi képzésre az ország különböző pontjairól érkeznek: Nyírségből, Baranyából, Borsodból, páran a fővárosból. Kémiát, biológiát, angol nyelvet tanulnak, hogy felvegyék őket valamelyik orvosi egyetemre, de a program segíti őket abban is, hogy eljussanak szín­­házakba, mú­­zeumokba, vagy komolyzenei koncertekre. Volt közülük nem egy, aki életében most volt először ilyen helyen. Február vége óta tart a kurzus, amelyre a professzor a pályázatot saját ötlete nyomán adta be, s örül, hogy nyert, mert ha ez folytatódhatna, az egész társadalom csak nyerne vele. Szerinte nem járja az, hogy az ország vagy kétszáz kistelepülésén – a legtöbb közülük cigányok lakta – egyáltalán nincs családorvos, aki gyógyítana, aki tanácsot adna, aki életvezetésben segíthetne. Így jött a gondolat: olyan értelmiséget kellene képezni, aki ott, a közelben él, aki közülük jön, s akit elfogadnak. Mint régen is a háziorvost, a gyógyszerészt, a tanítót vagy a papot. Így talán – mint Rosivall professzor fogalmazott – nem csak az egészségügyi ellátás, az emberek állapota, s ezáltal a munkaerő-piaci helyzet is pozitívan változhatna – de egy régóta tartó adósságából is leróna valamit a társadalom. Ősszel újra felvételizhetnek a tehetséges roma fiatalok, a képzésre folyamatosan várják a jelentkezőket. Az úttörő jellegű kollokvium – amelyen Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, Falus András génkutató professzor, Kármán Judit romológus és Somogyi Péter ox­­fordi egyetemi tanár már sokadszor örömmel vesz részt szabadidejéből elcsípve hétvégéket – valóban sokat segít. Ám a pontozásos felvételi rendszerben még ez sem elég. Ezért Rosivall professzor az oktatási törvény azonnali módosítását kérte kiemelt további segítség, ösztöndíj érdekében, hiszen egy, az EU-ban bevett intelligenciafelmérés szerint diákjaik fele „a felső 20 százalékban” van, noha nem tud például nyelvvizsgát „prezentálni”. A papírforma szerint tehát egy felvételin alig versenyképesek. Szándékát az MTA elnöke támogatja. Ugyanakkor a professzor szerint elgondolkodtató: több olyan, kommunikáció szakot végzett, diplomás roma fiatal is jelentkezett náluk, aki már Brüsszelben is megfordult, ám nincs munkája, állása, reménye.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!