Rommá ivott ország. - Alkoholhasználati zavar. Így hívják a szakemberek, miközben a legtöbb laikus sokszor már akkor is alkoholistát kiált, amikor még nem feltétlenül kellene. Ám a túlzott alkoholfogyasztás komoly gondot jelent szerte a világban, és kezelésére, a probléma megoldására – most úgy tűnik – stratégia készül Magyarországon, Szakpolitikai Program az Alkoholprobléma Visszaszorítására 2014–2018 címmel. Igaz, ezt a programot még nem ismerhetjük meg.
A szaktárcától megtudtuk, hogy az Egészségügyért Felelős Államtitkárság koordinálásával az Országos Addiktológiai Centrum munkatársai készítették a program tervezetét, amely társadalmi egyeztetés előtt áll – erről a társadalmi egyeztetést követően tudnak nyilatkozni.
Nem tudjuk, ki és miért rendelte el e program megalkotását, sem azt, kiket kért fel a szaktárca társadalmi egyeztetésre, s hogy miért éppen őket. Ennyire nagy volna a baj, hogy programra van szükség az alkoholprobléma visszaszorítására? Megkerestünk egy lehetséges társadalmi egyeztetőt, a Magyar Addiktológiai Társaságot, de kiderült, eddig ők is csak hallottak és olvastak a programtervezetről. Egyvalamit azonban megtudtunk tőlük: a helyzet aggasztó.
Nagyon sokat iszunk, gyakran, és nagyon nagy arányban tömény szeszt – mondja dr. Demetrovics Zsolt, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke, az ELTE professzora. A túlzott alkoholfogyasztás az egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb népegészségügyi gond Magyarországon – a dohányzás mellett. Rendkívül aggasztóak az alkoholhoz kapcsolható halálozási és megbetegedési mutatók – ezekben a világelsők között vagyunk. Vagyis, ahogyan a professzor fogalmaz: irtózatosan nagy probléma. Magyarországon gyakorlatilag nincs olyan család, amelyet ne érintene. Mindez ráadásul – túl az egészségi ártalmakon – jelentős gazdasági terhet is jelent. Ennek megoldásában mindeddig viszont kevés stratégiai jellegű akció történt – mondja Demetrovics Zsolt.
Magyarországon minden korosztályt érint az alkoholprobléma. A középiskolások jelentős hányada nem csak megkóstolja az alkoholt (2010-ben az érettségi előtt állók 90 százaléka), de meg is tapasztalja, milyen a részegség, legalább kétszer: 2010-ben az ötödik osztályos fiúk 4, 1 százaléka (lányok 2,3 százaléka); a tizenegyedikes fiúk 70,7 százaléka (lányok 54,5 százaléka) (Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása c. kutatás).
Az idősebbeknél a stresszoldás egyik jellemző következménye az alkoholfogyasztás mértékének eltévesztése. A Corvinus Egyetem és az ELTE 2007-es felmérése szerint minden 10. felnőtt azt vallotta, hogy az alkoholfogyasztási szokásaira vonatkozó kérdést megelőző hónapban legalább egyszer lerészegedett.
Azzal védekezni nem érdemes, hogy a túlzott mértékű alkoholfogyasztásban Írország és Csehország mutatói is igen rosszak, a professzor ugyanakkor örülne annak, ha elkészülne egy szakprogram az alkoholprobléma visszaszorítására. Ennek stratégiai dokumentumnak kell lennie, egységes – kormányokon átívelő – politikai akarat szükséges hozzá. A szakmai törekvés önmagában kevés. Akciótervre van szükség, amely kitér a forgalmazásra, a jogi szabályozásra, az árpolitikára, a prevencióra, a terápiára, a rehabilitációra, az ártalomcsökkentésre, a munkahelyi feladatokra, a családorvosi szűrésre, az akut ellátásra. Az alkoholt akár külön helyen is lehetne árusítani, de a hozzáférés korlátozása önmagában még nem vezet sikerre.
Nem feltétlenül a mérték dönti el azt, hogy valaki alkoholista-e vagy sem, de tény: napi egy feles és egy sör már ártalmas lehet a szervezetre.
Az alkoholizmus ott kezdődik, amikor a rendszeres alkoholfogyasztás kihat a mindennapi életre, a munkavégzésre, a családi kapcsolatokra. De azt is hozzá kell tenni, hogy alkoholos italok, mint például a vörösbor fogyasztása, bizonyos mértékben akár jótékony hatással lehet a szervezet működésére. De ez napi 1-1,5 decilitert jelent, s hetente 2-3 napon ezt is érdemes kihagyni.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
