Nem életszerű, hogy sorozatos büntetéseket szabjanak ki a külföldön dolgozó, de orvoshoz itthon járó betegekre – állítja a VH által megkérdezett szakértő.
Meg is bírságolhatják a külföldön dolgozókat, ha nem jelentkeznek ki a magyar egészségbiztosítási rendszerből – írta a Magyar Idők korábban. Bár 2009 óta él a törvény, amelynek értelmében az Európai Gazdasági Térségben (EGT) nem lehet egyszerre két helyen egészségbiztosítottnak lenni, eddig összesen 262 ezren jelentkeztek ki a magyar rendszerből, pedig óvatos becslések szerint is legalább félmillióan élnek külföldön. Nekik ott kellene bejelentkezniük az egészségbiztosítóhoz, és az egészségügy szolgáltatásait is ott kellene igénybe venniük, így Magyarországon csupán a sürgősségi ellátás járna nekik. Tervezett műtéteket vagy más beavatkozásokat csak akkor vehetnek igénybe, ha fizetnek a szolgáltatásért.
2010-ben alig tízezren jelentkeztek ki a magyar rendszerből, a legtöbben, 65 500-an pedig 2014-ben, de ezzel párhuzamosan sokan vissza is tértek: 2015-ben például 7399-en kérték vissza a magyar taj-számukat.
„A kettős biztosítottság tilalma hasonló a kettős adóztatáséhoz, vagyis az egyén védelméről szól, hogy ne lehessen róla több bőrt lehúzni. Még akkor is, ha senkit nem károsítana meg azzal, hogy önkéntesen két helyen is fizet tb-t” – mondja Kincses Gyula korábbi egészségügyi államtitkár. Összességében elmondható, hogy legalább negyedmillióan vannak azok, akik bár külföldön élnek, Magyarországon veszik igénybe az egészségügy szolgáltatásait – egy részük valószínűleg feketén dolgozik Nyugat-Európában.
Kincses Gyula szerint hiába kizárt a kettős biztosítottság az EGT-ben, ez semmilyen nyilvántartásban nem jelenik meg, kizárólag akkor jön erre rá a magyar állam, ha a kint élő visszaadja a lakcímkártyáját.
Ezt azonban a legtöbben praktikus vagy érzelmi okokból nem teszik meg. A feketén foglalkoztatottak esetében pedig a kettős biztosítottság sem áll fenn, hiszen külföldi munkáltatójuk vélhetően nem fizet utánuk járulékokat, így ők biztosan a magyar egészségügyben gyógyulnak. Vagyis összességében nem életszerű, hogy a magyar állam nagy számban szabjon ki bírságokat a rendszerből ki nem jelentkezőknek.
Ma már kevésbé éri meg az angliai munkavállalás,
mivel a font bő 20 százalékot, 430-ról 338
forintra gyengült, itthon pedig jóval nagyobb
mértékben nőttek a reálbérek, mint az Egyesült
Királyságban, az Index által megkérdezett szakértők
szerint. A bizonytalanságot növeli a Brexit:
ma még nem lehet tudni, hogy a jövőben milyen
feltételekkel vállalhatnak majd munkát a magyarok
az országban.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!