Hiába a kormánypárti propaganda és a parlamenti határozat, elakadt a máskor olajozott fideszes gépezet a Sargentini-jelentéssel. Októberre ugyanis többen lettek azok, akik megszavaznák a jelentést, minden ötödik fideszes is így gondolkozik. A többség ráadásul úgy véli, a jelentés nem Magyarországot, hanem a kormányt ítélte el – derül ki a Publicus Intézet kutatásából. A fideszes bázist tehát ezúttal nem sikerült összerántani.
Másfél hónap alatt sem tudta meggyőzni a Fidesz a magyarokat arról, hogy a szeptember közepén az Európai Parlamentben (EP) kétharmados többséggel, néppárti voksok segítségével elfogadott Sargentini-jelentés a „bevándorláspártiak bosszúja” Magyarország ellen. Sőt egyre többen gondolják azt, hogy a jelentés a magyar kormányt, és nem Magyarországot ítéli el, illetve jelentősen emelkedett szeptemberhez képest azok száma, akik azt állították, hogy megszavazták volna a jelentést. A többi között ezt mérte a Publicus Intézet legfrissebb, a szeptemberi hasonló felmérést megismétlő kutatása, amit a Vasárnapi Hírek (VH) megbízásából készítettek. A friss adatsor szerint, míg szeptemberben a válaszadók 51, most 54 százaléka gondolja, hogy a jelentés a kormányt ítéli el, bár többen vannak azok is (34 százalék), akik szerint Magyarország került az EP célkeresztjébe. Ezt a bizonytalanok számának jelentős csökkenése magyarázza. Vagyis a válaszolni nem tudók vagy nem akarók is lassan kialakítják véleményüket a kérdésben, de még őket is csak részben tudta meggyőzni a kormánypropaganda.
A Fidesz a saját bázisában is csak korlátozott eredményeket ért el ebben a kérdésben. Míg szeptemberben a fideszes bázis 41 százaléka mondta azt, hogy a kormányt ítélték el Strasbourgban, október közepén még mindig 35 százalék gondolta így. A társadalmon tehát nem fogott a kormányzati érvrendszer, és még a fideszes táboron is csak alig.
Mindent megmozgattak
Pedig a Fidesz mindent megpróbált, hogy a saját narratívája alapján tematizálja a közéletet. Kampányt indítottak Judith Sargentini zöldpárti EP-képviselő és a bevándorláspártinak bélyegzett erők ellen (ide került Sargentini mellé például Guy Verhofstadt és Soros György is), valamint a migrációs vonalra szűkítették a tematikát, mintha a befogadásuk megtagadása miatt büntetné a magyarokat az unió, nem pedig a kormányt marasztalnák el a jogállami normák megsértése miatt, amiről a jelentés valójában szól.
„Magyarországot és a magyar embereket azért ítélik el, mert bebizonyítottuk, hogy a migrációra nincs szükség, és a migrációt meg lehet állítani” – érvelt a jelentés elfogadása után Szijjártó Péter külügyminiszter. Később, október közepén pedig a magyar parlament fideszes többsége – néhány kilépett jobbikossal – még egy előterjesztést is elfogadott a jelentés elutasításáról.
A kormánypárt igyekezete a saját szemszögéből érthető, hiszen a tábort mielőbb közös nevezőre kell hozni. Ez az utóbbi években a legkülönbözőbb ügyekben rendre sikerrel járt, most azonban nem ez történt.
8-ról 20-ra
A Publicus Intézet a kutatásban ismét rákérdezett arra, hogy „Ön megszavazta volna a Sargentinijelentést?”. Erre szeptemberben a válaszadók 44 százaléka mondott igent, most már 51, vagyis már nem csak a relatív többség gondolkodik így. Ennél is érdekesebb azonban, hogy míg szeptemberben a Fidesz híveinek alig 8 százaléka szavazta volna meg a jelentést, most minden ötödik fideszes (20 százalék) így gondolkodik, miközben a „nem” véleményen lévők aránya esetükben 80-ról 67 százalékra csökkent.
Azaz a jelentés megszavazásának kérdésében a kormánypárt nemcsak megfordítani nem tudta a tendenciát, de még a saját bázisában is visszaszorult, ami az EP-választás előtt vélhetően nem kis fejtörést okoz a Fideszben.
Rákérdezett a kutatás arra is, hogy vajon a demokratikus normák követése egy EU-tagország esetében az unióra is tartozik-e, vagy az az adott ország belügye. Továbbra is a válaszadók 60 százaléka gondolja, hogy részben vagy teljes mértékben az EU-ra is tartozik ez, viszont továbbra is a fideszesek fele (most 49 százaléka) állítja, hogy ez kizárólag az adott ország belügye. Ami figyelemre méltó ebben, hogy a kormánypárti hívek véleménye itt sem mozdult el érdemben.
Számon lehet kérni
És hogy a jogállami, demokratikus normák hazai megsértése esetén az EU-nak be kell-e avatkoznia? Erre a kérdésre 52 százalék válaszolta azt szeptemberben, hogy egyetért vagy inkább egyetért, míg ez az arány októberben 54 százalék. Még a fideszesek 42 százaléka is így gondolkodik, a legmagasabb arányt pedig a szocialistaszimpatizánsoknál mérték, 91 százalékot. Ugyancsak 10 emberből 9 állítja azt: attól, hogy kétharmaddal választottak meg egy kormányt, nem tehet meg akármit és számon lehet kérni a tetteit. Ebben pedig pártoktól függetlenül szinte teljes az egyetértés a társadalomban.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
