Javulhatnak a demokratikus ellenzéki pártok és a civil szervezetek együttműködési esélyei, mivel háttérbe vonul az LMP önálló választási szereplése mellett kardoskodó Schiffer András frakcióvezető. Lemondásával egy súlyos párton belüli konfliktus elfajulását is megakadályozta.

 
Fotó: Szigetváry Zsolt, MTI

Egy korszak zárult le szombaton a Lehet Más a Politika történetében, miután a párt egyik alapítója és legmeghatározóbb politikusa bejelentette: lemond frakcióvezetői posztjáról, minimálisra csökkenti a nyilvánosság előtti szerepléseit, de mandátumát megtartja. A közlés meglepte az országos politikai tanács tagjait, mivel Schiffer Andrásnak már csak pár hónapja lett volna hátra kétéves mandátumából. Azért most távozik, mert szerinte nincs már meg az LMP önálló politizálásának kellő támogatottsága, valamint „az ellenem irányuló támadások, illetve a kiszivárogtatások kapcsán úgy éreztem, hogy a bizalmi légkör megroppant”. Arra a kérdésre, hogy távozása hogyan befolyásolhatja pártja sorsát, azt felelte: egyetlen párt sem lehet egyszemélyes. 

Egy hónapja sincs, hogy az LMP megtartotta eddigi legsikeresebb és leglátványosabb akcióját: a párt képviselői a parlament előtti kerítéshez láncolták magukat, így tiltakozva a Fideszre szabott választójogi törvény ellen, amely egyébként rákényszeríti az ellenzéki erőket a szoros együttműködésre. A performanszra az MSZP és a Demokratikus Koalíció (DK) is rácsatlakozott, és mivel Gyurcsány Ferencet is bilincsben vitték el a rendőrök, az ügy a nemzetközi sajtóba is bekerült. Az akció az első, spontán megnyilvánulása volt a jobboldali médiában csak „Gyorskocsi utcai koalícióként” emlegetett ellenzéki összefogásnak. Egy másik ügy is okot adott az együttműködésre: a kormány január 2-ra az Operaházba szervezett gálát, hogy megünnepeljék az alaptörvény életbe lépését. Az óriási felháborodás szinte automatikusan vezetett az Operaház előtti tüntetéshez, amelyet a Szolidaritás Mozgalommal, valamint más civil szervezetekkel együtt szervezett a három demokratikus ellenzéki párt, és hatalmas önuralomról téve tanúbizonyságot, az MSZP, az LMP és végül a DK is lemondott arról, hogy saját szónokot állítson. A több tízezer résztvevő és az egyértelmű siker ellenére azonban a demonstráció rávilágított arra, hogy az LMP szövetségi politikáját illetően igencsak megoszlanak a vélemények Schiffer és a frakció tagsága között.

A Népszabadság a napokban írt arról, hogy a párt gyökeres változás előtt áll: a január végi kongresszuson nemcsak a párt szerkezeti és strukturális változtatásairól dönthetnek, de az ellenzéki együttműködés mikéntjéről is. Előbbi kapcsán az ökopártiak egy újfajta vezetési modellt kívánnak felállítani: két, egymással konszenzusra kényszerített társelnök irányítaná a pártot egy nyolcfős választmánnyal a hátuk mögött. Vagyis továbbra sem lenne egyszemélyi vezető. Az ellenzéki együttműködés nem szerepel ugyan a hivatalos napirenden, de megkerülhetetlen, Schiffer lemondásának fényében pedig végképp azzá vált. Mint ismert, az LMP országos politikai tanácsa novemberben olyan határozatot fogadott el, amely egyértelművé teszi: a Lehet Más a Politika önálló pártként, más szervezettel kötött szövetség nélkül méretteti meg magát a következő választásokon. (Ezt mellesleg éppen a budapesti II. kerületi időközi választás első fordulója előtt egy nappal sikerült elfogadni, így képviselőjelöltjük – az amúgy már képviselő Karácsony Gergely – hiába ajánlotta fel korábban, hogy a második fordulóban visszalép, ha más demokratikus ellenzéki jelölt jobban szerepel, tiszteletben kellett tartania a párt döntését.) Schiffer András azóta pedig több nyilatkozatában is megerősítette: bár a következő választások után minden demokratikus parlamenti párttal készek kooperálni az alkotmányosság visszaállításában, sem a szocialistákkal, sem a Gyurcsány-féle DK-val nem lehet szó választási együttműködésről. Az önálló indulás mellett kardoskodók szerint ugyanis a szükség van a Fideszből és a Jobbikból kiábrándulók támogatására is, de az ő szavazataik elnyerését nem segíti, ha a szocialista párttal vagy Gyur­csá­nyék­kal „cimborálnak”. Ugyanakkor a frak­ció jelentős része ellenzi a teljes és radikális elzárkózást. Sajtóhírek szerint Kaufer Virág múlt heti mandátum-visszaadásának hátterében is ez állt, és feltehetőleg szintén a belső feszültségek miatt mondott le tisztségeiről Scheiring Gábor gazdaságpolitikai kabinetvezető. A konfliktus odáig fajult, hogy egyre többen pedzegették a kilépést, és a képviselőcsoportban többségbe kerültek azok, akik leváltották volna Schiffert a frakcióvezetői posztról. Ez azonban a képviselők teljes elszigetelődéséhez és további háborúskodáshoz vezetett volna, mivel Schiffer respektje a párt bázisán kikezdhetetlen. Úgy tűnik, ez az ellentét vihette rá Schiffert a lemondásról szóló döntés meghozatalára. Háttérbe húzódásával megnyílhat a lehetőség a nyíltabban együttműködésre a szocialista párttal és a Demokratikus Koalícióval.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!