A Sándor-palota előtt nem csak a sajtó és a szervezett LMP-s tüntetők, hanem a saját maguktól felháborodottak is szép számban jelentek meg péntek este – a csepegő eső és a szél ellenére sokan hallgatták itt a televíziós interjút. A felháborodott hangulatot a 64 vármegyések (pedig talán még tízen sem voltak) egész jól oldották: meglepő módon a fekete bakancsos tucatnyi ifjú kiváló érzékkel találta meg azokat a pontokat, ahol ügyes fricskával elhelyezhettek egy-egy poént.
Schmitt Pál is megkapta a magáét, igaz, a vármegyések magát a köztársaságot is lecserélnék királyságra. Eközben minket szerencsésen megtalált az egyfős ellentüntetői sereg: kezében szatyorral hadonászó idős úr. „Maguk tényleg itt tüntetnek?
Mikor annyi baj van a világban, egy 20 évvel ezelőtti ügy miatt álldogálnak? Ezt a szegény embert bántják, aki négy nyelven beszél?” Nem foglaltunk állást a kérdésben, de talán az arcunkra lehetett írva a válasz, mert inkább egy sorral hátrébb araszolt.
„Ez valami stand-up?” – gyanakodott valaki egy fa alatt álldogálva, miközben mások szemöldökráncolva próbáltak közeledni a hangfalhoz, hogy hallják az elnök úr nyilatkozatát. A sok komolytalan fiatal ugyanis teli szájjal kacagott Schmitt mondatain, ezzel nehezítve azok értelmének megfejtését. Döbbenet, értetlenkedés, felháborodás – ezek az érzések tomboltak az orkánerejű szélben. „Úgy? Na, akkor mi meg megírjuk a Bibliát!” – röhögött valaki, miután a „Sérthetetlen” kijelentette, férfias, becsületes munkája gyümölcse a doktori. „Ja, a Pali lophat? Akkor én is bemegyek a boltba, és lopok egy rúd szalámit” – kötött össze két közéleti botrányt egy mondatban a mögöttünk álló. Az interjú után lesétáltunk egy nem túl távoli kocsmába, ahol szintén Schmitt Pál doktorija volt a téma. „Na, a Viktor most biztos nem örül, visszanyalt a Pali, és b...ott lemondani” – fejtegette egy kocsmapulti szakértő. „Ez szégyen. Az én szégyenem, hogy egy ilyen ember képvisel” – kontrázott rá ivócimborája. Pedagógus édesapám az este a következő üzenettel vallott töredelmesen eddigi bűneiről a Facebookon: „Elnézést kérek mindenkitől, akinek valaha is elégtelent adtam a dolgozatára másolásért, megbántam”.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
