Minek újabb ombudsmant kinevezni, amikor a meglévők ajánlásainak nem kis részét nyíltan, vagy suttyomban, de semmibe veszik az érintettek – élükön a kormánnyal?
Pénzügyi ombudsmant nevezne ki a miniszterelnök, mert szerinte átláthatatlan a bankrendszer. Az új poszt várományosának feladata elvileg a bankokkal szembeni fogyasztóvédelmi panaszok kivizsgálása, illetve orvoslása lenne – ugyanaz, mint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, illetve a Pénzügyi Békéltető Testületnek. Ráadásul az utóbbi időszakban több olyan téma is újra előkerült, amelyeket már részletesen kivizsgáltak, a panaszokat egyértelműen megalapozottnak találtak a hivatal munkatársai, mégsem változott semmi. Így „járt” a betegek jogainak érvényesüléséről, vagy a fogyatékkal élők egészségügyi ellátásáról két éve készült jelentés is, amely megállapította, hogy a fogyatékkal élők jogai súlyosan sérülnek, egészségügyi ellátásuk nem megoldott, a hiányzó személyi és tárgyi feltételek akadályát képezik annak, hogy e betegkör tagjai megfelelő ellátásban részesüljenek. A problémák orvoslása érdekében az ombudsman felkérte a nemzeti erőforrás minisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket (ezeket részletezte), majd nemrégiben egy újabb eset kapcsán kiderült: semmit nem változott a helyzet. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) jegyellenőrzési rendszerével kapcsolatos ombudsmani kifogásokra a BKK egyszerűen közölte: nem értenek azokkal egyet. Jóri András volt adatvédelmi biztos legtöbb aggályát lesöpörték az asztalról a kormányzati szervek, és Szabó Máté ombudsmannak a felsőoktatási létszámkerettel kapcsolatos kifogásait Orbán Viktor ellenforradalmi kísérleteknek nevezte. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) idén 11 esetben fordult az Alkotmánybírósághoz (Ab), azonban az Ab eddig csak egyetlen esetben hozott döntést: Szabó Máté a hallgatók röghöz kötésével kapcsolatban márciusban kezdeményezett vizsgálatot, és az Alkotmánybíróság formai okokra hivatkozva megsemmisítette a kormányrendeletet, amelyet később törvény formájában, változatlan tartalommal fogadtak el.
Tény: az ombudsman ajánlása nem kötelező erejű, s bár a címzettek általában pozitívan reagáltak ezen ügyek kapcsán a vizsgálat megállapításaira, azonban a gyakorlatban azok mégsem (nem teljesen) valósulnak meg finanszírozási, vagy más indokra hivatkozva. A tendenciákból viszont leginkább az látszik: ha az ajánlott változtatás sem politikai presztízsveszteséget nem okoz, de még inkább, ha különösebb pénzügyi forrásokat nem igényel, könnyebben mozdulnak meg az ügyek. A héten például a fóti speciális gyermekotthon kapcsán készült állásfoglalás nyomán döntött a kormány jogszabály-módosításról. A gyermekotthon vezetőjének tiltakozása ellenére a Pest Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala megerősítette Szabó Máté ombudsman megállapítását, miszerint az intézmény börtönre emlékeztet.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
