Félezermilliárd forintos bizonytalanságot hagyott őszre a pénteken elfogadott devizahiteles mentőcsomag. Budapesten elégedetlen károsultak tüntettek, a bécsi tőzsdén beszakadt az Erste Bank kurzusa. A napokban kötendő forinthitelek érvényessége is kérdéses.
Az Országgyűlés ugyan csak péntek délután fogadta el a devizahitelesek megsegítését célzó első törvényt, mely a Kúria jogegységi határozatát ültette át a gyakorlatba, de az osztrák Erste Bank árfolyama már kora reggel összeomlott a bécsi tőzsdén – miután a „sógorok” ráébredtek, hogy a pénzintézet magyar leánybankja 700 millió eurót bukhat az árfolyamrés semmissé nyilvánításán és az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenné minősítésén.
Az Erste történetének egyik legforgalmasabb napját élte, a pénzügyi válság 2008-as kirobbanása óta nem volt ekkora pánik a részvénypiacán. Ehhez képest a nagyjából 100-120 milliárd forintot bukó OTP már túl van a nehezén, rég ledobta az árfolyam a részvényenkénti 900 forintot.
Bármennyire fáj is a devizahiteles mentőöv a bankoknak, valójában a hitelkárosultak sem elégedettek. Nem véletlenül tüntettek a szavazással egy időben az Országház előtt, a hitelesek kártalanítását és a felelősök megbüntetését követelve.
Egy átlagos 7 millió forintos devizahitel esetében ugyanis a tartozás 14 millió forintra nőtt, ám a pénteken elfogadott törvényi szabályozás nyomán átlagosan csak 1,2 millió forintot írnak jóvá az adósoknak. Miközben az árfolyamváltozás átlagosan 5,9 millió forintos tehernövekedést okozott.
Pénzügyi szakértők arra az anomáliára hívták fel a figyelmet, hogy az új szabályozás forintszerződésekre is kiterjed, emiatt a napokban kötendő forinthitelek érvénytelenek lesznek, hiszen olyan általános szerződési feltételek és hirdetmények alapján kötik a bankok, amelyeket a törvény most érvénytelennek tekint. Ahogy Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára „jópofán” fogalmazott: a banki hirdetmények „eldobható papírok lesznek”.
Továbbra sem tudjuk, hogy végül mekkora veszteség éri a bankokat és mennyi pénzhez jutnak a devizahitelesek. Őszre maradt ugyanis a döntés az árfolyamveszteségről és a hitelek forintosításának feltételeiről. Attól függően, hogy tételes elszámolások lesznek vagy egységes kedvezmények, illetve, hogy a tisztességtelenségek felszámolása megelőzi-e a forintra váltást, továbbá, hogy piaci árfolyamon, esetleg valami diszkonttal váltják-e át a hiteleket, legalább fél tucat lehetséges forgatókönyv van forgalomban. Csak azt nem tudni, melyik lép majd életbe.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
