Sokkot kap a fenyő!

„A legnépszerűbb a Nordmann jegenyefenyő, mert minden olyan értékes tulajdonsága megvan, amit egy jó karácsonyfától elvárhatunk” – avat be az aktuális trendekbe Gyergyák Lajos, a Zalaerdő Zrt. erdőművelési ágazatvezetője. Ez a fajta dekoratív, a levele sokáig nem hullik le a meleg szobában sem, emellett sűrű és jól is díszíthető. Nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedekben egyre többen választják a korábban megszokott és egyeduralkodónak számító lucfenyő helyett, ami már egy-két nap után elkezdi hullatni tűit a meleg szobában. A Nordmann viszont lassabban nő, mint a lucfenyő, az ára is borsosabb. Manapság a termelés felét teszi ki a luc, a másik ötven százalékon osztozik a többi nemesebb fajta. Szépségben az ezüstfenyő sem marad el a Nordmanntól, viszont a tűi annyira szúrnak, hogy megnehezítik a szállítást és a díszítést is, aki kicsit is érzékenyebb, annak a keze akár kellemetlenül ki is pirosodhat az „akció” végére. Talán a duglászfenyő a legkevésbé ismert és népszerű a termelt fajták közül, ami ugyan szintén elég tartós, de lazább lombozata és lágyabb tűi miatt kevés díszt bír el.

„2006 tavaszán ültettem az akkor 3 éves, 20 centiméteres facsemetéket, melyek mostanra nőttek meg 180-200 centis, eladható magasságúakra” – mutat körbe portékáján a Zala megyéből érkezett Németh Miklós, aki 30 éve foglalkozik fenyőfatermesztéssel; 12 hektáros gazdaságán luc-, ezüst-, fekete és Nordmann- fenyő cseperedik, hogy aztán a főváros Batthyány terén és óbudai vásári forgatagában találjon vevőre a karácsonyi ünnepeket megelőző három hét alatt. „A fák 70-80%-a az utolsó napok hajrájában talál gazdára, mindenki kivár, aki nem tudja hol tárolni, nehogy a meleg szobában leperegjenek a tűlevelek” – ecseteli a vásárlási szokásokat a 24 éve állandó helyen áruló férfi. Nála az ezüstfenyő és Nordmann, azokból is a másfél méteres a legkelendőbb. A 3-4 méteres fákat elsősorban a nagy belmagasságú lakásokba veszik, illetve templomokba kerülnek, a nyugdíjasok pedig egyre inkább csak a 350-500 forintos fenyőfacsokrokat vásárolják, s már nem csak díszítésnek asztalra, ajtókeretre, hanem fa helyett.

A hazai karácsonyfavásárra Dániából 200 ezer tűlevelű érkezik minden évben (mi ugyanennyi luccal látjuk el a németeket, olaszokat). S habár több megkérdezett árus lekicsinylően nyilatkozott az északi Nordmannok tartósságáról, a placcokon jóval terebélyesebbnek, élénkebb színűnek tűntek magyar társaiknál. Hiába vágták ki őket már akár egy hónappal korábban, szebben virítanak a „gúnárnyakú”, azaz alul terebélyes, de föntebb ritkásabb levelű hazai fáknál.

Föltűnt, hogy az általunk bejárt árusítóhelyeken jóval kevesebb földlabdás, újraültethető fát kínáltak idén, mint akár tavaly. A Zalából, Somogyból, Vas megyéből érkező kistermelők elmondták, visszaesett a kereslet, míg korábban fejenként 100-150-nel érkeztek, most csak 5-10-et hoztak mutatóba. Ennek okait Gyergyák Lajos a fákat ért sokkal magyarázza: „Ezek a növények beállnak egy téli, nyugalmi állapotba, aztán bekerülnek egy meleg helyre, amit nagyon nehezen viselnek. Ha valaki fokozatosan szoktatja a fenyőt a meleghez, akkor van esély a túlélésre, de általában ez akkora megrázkódtatás, amit nem bírnak ki a fák.”

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!