Szakmunkások útvesztőben

A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény is jelentősen lecsökkenti az intézmények mozgásterét: idén már 20 százalékkal kevesebb lesz a szakképzésre fordítható összeg, ami az intézmények bezárását, a pedagógusok akár 26 százalékának elbocsátását vonhatja maga után. A korábbi 86 térségi szakképző központ helyet mindössze 2-3 jön létre, amelyek szintén állami kézben lesznek.

A szakértők szerint a spórolási céllal megszületett változások egyértelmű visszalépést jelentenek a korábbi viszonyokhoz képest. „Egyszer használatos szakmunkásokat fogunk képezni” – sérelmezte Sós Tamás, az oktatási bizottság szocialista tagja, aki szerint a korábbi szakiskolák jelentős részének megszüntetésével olyan személytelen, nagy létszámú és egymástól távol lévő intézmények jöhetnek létre, ahonnan „humanoid robotokként” kerülnek majd ki a tanulók. A törvény elfogult munkaerő-piaci jelzésekre épül, az állam központilag dönt arról, mi tekinthető az adott időszakban hiányszakmának, és ehhez kapcsolódóan milyen képzések induljanak – figyelmen kívül hagyva az egyes régiók tényleges szükségleteit. Ráadásul a képzés végén nincs garancia továbbtanulásra sem, miközben a Híd-program nem elég arra, hogy felzárkóztassa a leszakadó fiatalokat. Ehelyett azonban korán kiesnek majd a rendszerből, amelybe visszakerülni gyakorlatilag lehetetlen. A korábbi 4 éves képzéssel szemben mindössze 3 évig tart az oktatás, melynek eredményeként a jövőben nem megfelelően felkészült, munkavállalók lephetik el a munkaerőpiacot, miközben a leszakadók foglalkozás, szakma és tanulási lehetőség nélkül maradhatnak.

Jelenleg körülbelül 1,8 millió szakmunkás végzettségű emberből mindössze 1,1 milliónak van bejelentett munkahelye. Ha emellett 2-300 ezer főről feltételezzük, hogy keres állást, akkor is marad minimum 500 ezer, akiknek esélye sincs az elhelyezkedésre.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!