Saját szakszervezetének kell megmagyaráznia Pataky Péternek, miért írta alá az új Munka törvénykönyvet, cserben hagyva, elárulva ezzel azokat a szervezett dolgozókat, akik hosszú ideje folyamatosan tiltakoztak a kormány és a kormánypárti parlamenti többség döntései ellen.
Rendkívüli szövetségi tanácsülést hívtak össze szerdára a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségében (MSZOSZ), hogy ott tisztázzák a kormánnyal kötött megállapodás körülményeit, s azt, hogy az elnök milyen meggondolásból írta alá azt. Információink szerint lehetnek, akik felvetik az elnök távozásának szükségességét. Az utóbbi időben az MSZOSZ-szel szorosabb együttműködést mutató autonómok, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés és a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) vezetése is azt hangsúlyozza, hogy Pataky Péter elnöknek nem volt felhatalmazása a megállapodás aláírására, a lépés elfogadhatatlan és érthetetlen.
Az amúgy is széthúzó érdekvédőket a kormánynak sikerült még jobban egymás ellen hangolnia azzal, hogy a hatból csak három konföderációt hívott egyeztetésre, s írt alá megállapodást az új Munka törvénykönyvéről. Az aláírókból ketten a Fideszhez és Orbán kormányfőhöz személyesen is kötődnek, Gaskó István, a Liga, Palkovics Imre, a Munkástanácsok vezetője, viszont az MSZOSZ és elnöke, Pataky Péter eddig elvetette a szakszervezeti jogokat csorbító új Munka törvénykönyvet, ezért okozott nagy meglepetést, hogy végül aláírta azt.
Pataky azóta magyarázkodásra kényszerül, azzal védekezik, ha nem írják alá, akkor a parlament az elért módosítások nélküli, eredeti előterjesztést szavazza meg, s és abban az esetben a szakszervezetek végképp ellehetetlenülnek.
A VH-nak azt mondta: nem tart attól, hogy olyan folyamatot indított el az aláírással, ami az MSZOSZ széteséséhez vezet. Pataky leszögezte: az MSZOSZ nem lett kormánypárti és nem is lesz az.
Ugyanakkor a szervezett dolgozók mind nagyobb csoportja látja úgy, hogy teljesen újra kell szervezni a szakszervezeteket.
A napokban Dunaújváros, Kaposvár, Szombathely és Nyíregyháza után 11 pécsi és baranyai szakszervezet írt alá együttműködési megállapodást, amely szerint adott esetben egymás képviseletét is vállalják. Az új jogszabályok szerint a rendvédelmi szakszervezetek válnak jogfosztottá, rövidesen a véleményüket sem fogalmazhatják meg nyilvánosan.
Ezzel is indokolja Kónya Péter, az időközben megalakult Szolidaritás mozgalom társelnöke, hogy lemondott a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöki posztjáról, egyúttal kezdeményezte hivatásos katonai szolgálati viszonya alóli felmentését is. (Kónya érdekvédelmi munkáját egyébként már régóta próbálták ellehetetleníteni.)
Lapunknak azt mondta: hatalmas kudarcként élte meg, hogy nem sikerült megvédeni a fegyveresek és rendvédelmiek alapvető jogait, egyebek mellett a szolgálati nyugdíjrendszert. Úgy véli, nem lehet folytatni azt a rivalizálást, ami a konföderációk között tapasztalható. Ezért is fontos a konföderációktól független akcióegység, amit nyáron hívtak életre. A jövőt és a reményt a Szolidaritás mozgalomban látja, s azért dolgozik, hogy országos tömegmozgalommá váljon, amely valódi alternatívát nyújt a társadalmat érintő kérdésekben, szorosan együttműködve a szakszervezetekkel.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
