Két, Európában felettébb kétes megítélésű politikus találkozójából mindketten profitálni akartak, de Putyinnak talán fontosabb volt ez a látogatás, mint Orbán Viktornak. Röviden így foglalta össze a magyar miniszterelnök moszkvai látogatását Sz. Bíró Zoltán.
Az Oroszország-szakértő szerint egy nappal az EU-csúcs előtt Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor is üzenni akart Brüsszelnek. Orbán azt, hogy Magyarországnak az unión kívül is van erős támogatója, akire adott esetben támaszkodhat. Putyinnak viszont létkérdés volt, hogy a Litvinyenkoügy legfrissebb fejleménye (az ügyben eljáró londoni bíró jelentése szerint valószínűleg az orosz elnök adott utasítást a Nagy-Britanniában élő, egykori kém likvidálására), valamint a nyílt amerikai korrupciós vádak után bizonyítsa: továbbra is elég szalonképes ahhoz, hogy egy uniós ország vezetőjével tárgyaljon.
Van ezenkívül közös „ellenségük” is, Angela Merkel személyében. Az orosz állami médiában a német kancellár már egy ideje célkeresztben van (kiváltképp azóta, hogy Merkel hajthatatlannak mutatkozik Ukrajna ügyében és világossá vált, hogy az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítása jelentős részben rajta múlik), és a magyar miniszterelnök sem állíthatja, hogy a német kancellár híve lenne az illiberális állam kialakítására tett lépéseinek és a menekültkérdés magyar kormány általi kezelésének – mondja Sz. Bíró. Feltűnő, hogy az állam felügyelte orosz médiumok a magyarhoz kísértetiesen hasonló tónusban tárgyalják a menekültkérdést.
Ami a Magyarország számára talán legfontosabb kérdést, Paks II megépítését illeti, ebben – úgy tűnik – nem változott az orosz álláspont: továbbra is készek a beruházásra. „Oroszország még a jelenlegi igen nehéz gazdasági helyzetében is képes előteremteni a projekt hitelezését szolgáló 10 milliárd eurót. Kérdéses azonban, hogy ha folytatódnak az év elején tapasztalt kedvezőtlen gazdasági tendenciák, akkor egy-másfél év múlva is ez lesz-e a helyzet. Az sem világos, hogy a későbbiekben lesz-e még annyira értékes Moszkva számára a magyar kormány külön utas, az EU egységét fenyegető politikája, hogy azt az orosz állam gazdasági nehézségei ellenére is hitelekkel támogassa és kösse magához” – világítja meg a helyzetet Sz. Bíró Zoltán.
Az Oroszország elleni szankciók esetleges enyhítésével kapcsolatban úgy véli: Orbán erre irányuló kísérletei egyelőre szembemennek az európai konszenzussal. „Ezeket azért léptették életbe 2014-ben, mert a Krím orosz megszállása után háborúzni nem akartak, de következmények nélkül sem akarták hagyni az orosz annexiót. Az európai értékek feladását jelentené, ha anélkül enyhítenék a szankciókat, hogy Moszkva ne teljesítené a minszki megállapodásban foglaltakat” – fejezte be az Oroszország- szakértő.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!