Siralmasan keveset költ a magyar kormány oktatásra – derül ki abból a dokumentumból, amit maga az Emberi Erőforrások Minisztériuma készített tavaly év végén. Nem véletlen, hogy az utóbbi években nem publikáltak hasonló, megbízható forrásból származó számokat, a csoda inkább az, hogy ez most nyilvánosságra bukott.
Az adatokból az látszik ugyanis, hogy a második Orbán-kormány hatalomra kerülése óta soha nem költöttek a GDP 4,4 százalékánál többet az oktatásra, a 2013-as mélyponton ez az arány mindössze 3,9 százalék volt, ez összesen 120,5 milliárd forintot jelentett. 1995 óta, amikor még a GDP 5,3 százalékát költötte az ország oktatásra, mindössze két olyan év volt (2002 és 2003), amikor ennél több jutott erre a célra. Összességében 2003 és 2013 között folyamatosan csökkent az oktatásra fordított GDP-arányos pénz, és bár az utóbbi két évben egy kicsit emelkedett, még most sem éri el a 2009-es, az előző kormány idején mért legalacsonyabb mértéket, ami 4,7 százalék volt. (Megjegyzendő: ebben az évben járt csúcsra a válság, így a kabinet az összes kiadást visszavágta.)
Összehasonlításképpen: Finnországban a GDP több mint 7 százalékát költik oktatási célokra, a fejlett országokban a 6 százalékot tartják ideálisnak.
Épp ezért javasolja a kormány oktatáspolitikáját bíráló Civil Közoktatási Platform nemrég nyilvánosságra hozott oktatási stratégiájában, hogy a GDP-arányos költés öt év alatt érje el a 6 százalékot.
A frissen nyilvánosságra került adatoknak különös pikantériát ad, hogy tavaly februárban Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt nyilatkozta az Echo Tv-nek, hogy az ország 2015-ben a GDP 6,14 százalékát fordította a teljes oktatási rendszer finanszírozására. A szakértők már akkor is derültséggel fogadták a kijelentést, mert ez a szám még akkor sem jöhetett ki, ha a teljes államháztartással, valamint az összes uniós pénzzel számolt a GDP helyett.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!