Több mint két hónapja, hogy a kormány újra megnyitotta a korábban veszteséges működés miatt bezárt vasúti szárnyvonalakat. Júniusban ezek közül a Kecskemét–Lajozsmizse útvonalat jártuk végig. Munkatársunk ismét felült a kispirosra. Akik vele utaztak, örülnek, hogy újra tehetik. Nincsenek sokan, az egy járatra eső átlagos utasszám: 20 fő.
Miklóstelepről indulva kétszer is megáll a kispiros, míg beér Kecskemét belvárosába, de higgye el, hamarább ott terem az ember, mint kocsival. Na, ott aztán áll a sor! – summázza véleményét Tóth Zoltán állatorvos, aki a tíz percet késő szegedi Móra Intercityről ugrott fel a „hírös várost” a tőle 24,2 kilométernyire lévő Lajosmizsével összekötő 142-es vasútvonal 44 személyes egykocsis kis motorvonatjára. A menetidő – rendesen – 35 perc. Az 1905-ben(!) létesített 13 megállónyi út a tanyákat köti a városokhoz július 4-e óta, akkor indította újra a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a korábban megszüntetett vasúti szárnyvonalakon a járatokat. A kecskeméti tanyavilágban élő emberek nem telhetetlenek: a mostani, immár négy vonatpárhoz – az első hajnali 5 körül indul mindkét irányba – egy délelőttit szeretnének: olyat, ami munkaszüneti és ünnepnapokon jár. Meg talán azt, hogy a délutáni kicsivel később induljon, hogy a munkából jövők mind elérjék. Marika néninek a cirka hatvan családi házat számláló Kláber-telepi tanyáról kell bejárnia orvoshoz: a hajnalit korainak tartja, azon, mint meséli – rajta kívül egyetlen utas volt: egy vasutas –, de nincs mit tenni, azzal kell mennie, mert gyerekei, unokái még korábban járnak dolgozni – mind autóval. Busszal nem tud közlekedni: a Kunság Volánnak ugyan naponta majd’ félszáz járata érinti a Kecskemét–Lajosmizse vonal környékét, ám neki két kilométert kéne gyalogolnia a buszig. Neki, aki éppen a reumatológushoz jár… A kisvonat viszont a házuktól három percre áll meg. Dr. Reznicsek Judit Alsóméntelekről, a tanyáról jár be alkalmanként a kecskeméti főiskolára, tanfolyamra. Jogász, de nincs munkája: most vált, innovációs mediátor lesz. Neki is azért jó a kisvonat, mert szinte a kapujukban áll meg, nem kell a külterületről esőben-sárban, hőségben és fagyban három kilométert kutyagolnia a homokháton a buszállomásig. Ami pedig olcsóbb: 210 forint csupán, míg vonatjegyéért egy útra 365 forintot fizet. A MÁV és a Volán versenyben van: a diákbérlet egy hónapra mind vasúton, mind pedig buszon 1400 forint – ez nem sok. Diákot a kisvonat táján kora délután keveset látni: az azonos ár a sűrűn járó buszhoz vonzza őket: az utolsó késő este, fél 11-kor indul. A felnőttek bérlete igencsak húzós: 14 000 forintba kerül. Páncsics Gábor, a menetrend szerint 14.50 perckor indult motorvonat mozdonyvezetője viszont amondó: neki talán lenne állása akkor is, ha újra szárnyát szegnék a szárnyvonalnak, de nem ezen a 25 kilométeren állnak vagy buknak a MÁV gazdasági mutatói. Szerinte könnyű a városból papíron megrajzolni, mi veszteséges és mi gazdaságos, de a számok mögött sorsok vannak. A kispiroson péntek kora délután nyolc utas és egy kerékpár volt induláskor, a Mizséig tartó úton még pont egy tucat utas szállt fel Máriavároson, Hetényegyházán és Úrihegyen. Ez a mi saját statisztikánk, mert a MÁV Startnak ilyenje még nincs. A jegyvizsgálók által számolt kezdeti, júliusi kihasználtság így alakult: a napi összes felszálló utas munkanapokon 80, hétvégén 84 volt, így az egy járatra eső átlagos utas szám 20, illetve 21 fő volt. Összesen nincs egy busznyi.
Még az idén további 5-6 bezárt vasúti vonalon indítják újra a személyszállítást – jelentette be a héten Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!