Több olimpia költségébe kerülne, gazdasági és társadalmi hasznossága kétséges, ráadásul egyelőre nem tűnik többnek politikai blöffnél az – az Orbán Viktor által is felkarolt – ötlet, miszerint visszabontanák a panelházak felső szintjeit. (Az ott élőket pedig téglalakásokba, kertvárosi házakba költöztetnék.)

A Hódmezővásárhely egyik tízemeletes paneljében kísérleti jelleggel elindított unortodox program egyelőre csak néhány tucat embert érinthet. Ám, ha országszerte visszabontanák a felső szinteket lépcsőzetesen vagy teljesen, az már a 2 millió panellakóból 500-700 ezer embert is érinthet.

Konkrétumok egyelőre nincsenek – hiába kérdeztük a Miniszterelnökséget az elképzelést megalapozó tanulmányokról, részletekről, várható költségekről. Érdemi válasz helyett Lázár János nyilatkozatát ajánlották lapunk figyelmébe, a Miniszterelnökség irányítója azonban továbbra is általánosságokra szorítkozott.

Orbán nyilatkozataiból annyi hámozható ki, hogy a költözés önkéntes lenne, senkit nem kényszerítenének, de aki hajlandó menni, állami támogatással vásárolhat új lakást, vagy kertes házat. A lépés indoka hivatalosan az, hogy a kormány felismerte: a panelek évek óta folyó felújítása mégsem a legjobb megoldás, mivel a klímaváltozás miatti nagy, nyári hőség idején a felsőbb szinteken élők szenvednek a melegtől, ráadásul a lakások légkondival való hűtése sem gazdaságos megoldás. (Közben a panelek 20 százalékát felújították, korszerűsítették, szigetelték.) Lázár szerint sok lakás, sőt kertes ház áll üresen Magyarországon, oda költözhetnének a panellakók.

Kérdés persze, hogy a lakhatási körülmények javulása miatt egy hódmezővásárhelyi, miskolci vagy budapesti lakos hajlandó-e máshova költözni, sokkal messzebb a barátaitól, munkahelyétől, távolabb a megszokott infrastruktúrától.

A visszabontás és a költözés költségei, valamint az új otthonhoz adott érdemi támogatás összes költsége 20 millió forint is lehet családonként, ami már kétszázezer embernél (a panelban élők tizede) is 4 ezermilliárd forint lenne – ebből öt olimpiát is rendezhetnénk (a kormány 774 milliárdos hivatalos költségbecslése alapján.)

„Egyelőre sok a kérdés, kevés a konkrétum, és ezek alapján úgy tűnik, az ötlettel inkább csak problémákat generálunk” – mondta kérdésünkre Egedy Tamás.

A lakótelep-kutatásokban jártas városkutató, az MTA Földrajztudományi Intézetének főmunkatársa nem érti, hogy a bontás, költöztetés, esetleg házvásárlás vagy házépítés horribilis költsége helyett miért nem az ehhez képest fillérekbe kerülő zöldítéssel, tetőkertek kialakításával próbálják enyhíteni a legfelső lakásokban a meleget. „Ha leborotváljuk a felső két szintet, akkor meg a nyolcadikon lévő lakások lesznek fölül és azok lesznek melegek, így semmi értelme” – magyarázta. Azt még érti, hogy az elbontani kívánt, felső lakások tulajdonosai „valamilyen nagyon vonzó konstrukció” ellenében talán hajlandóak is lennének a korábbi lakhelyüktől messzebb,költözni, de azt nem érti, hogy a panelek alsóbb szintjein élők miért vállalnák az átalakítással járó kellemetlenségeket.

Egy mondjuk a nyolcadik szintig lakott tízemeletes épület felső két szintjének bontása ráadásul nem csak technikailag nehéz, hanem felvet statikai veszélyeket is. Az pedig újabb ökológiai, infrastrukturális, és közlekedésszervezési problémákhoz vezet ha a városok még inkább szétterjednek azzal, hogy több százezer ember kiköltözik a panelek felsőbb szintjeiről.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!