Norvégia gyászol, az ország lakóin a döbbenet az úr: több mint kilencven embert gyilkolt le egy merénylő, aki előbb Oslóban hajtott végre súlyos robbantást, majd egy ifjúsági összejövetel résztvevőire nyitott tüzet egy szigeten. A norvég kormányfő, Jens Stoltenberg arra kérte az ország lakóit, hogy legyenek erősek, ne féljenek.
A férfit erős szálak fűzték a norvég szélsőjobbhoz – adta hírül a norvég TV2. A magas, szőke, tipikusan skandináv Breivik két engedélyezett lőfegyverrel is rendelkezett, és egy lövészklub tagja volt. Tudni lehetett róla, hogy szívesen vadászik és a World of Warcraft háborús játék híve volt. Magát nacionalistaként, a multikulturalizmus ellenségeként jellemezte, és még a közösségi oldalakon is hangsúlyozta keresztény és konzervatív beállítottságát. Facebook-profilját az „ellentmondásos tartalmak” miatt hétfőn törölték.
Egy iszlámot kritizáló oldalra azt írta fel: a multikulturalizmus maga a „kulturális marxizmus” és „Európa-ellenes gyűlöletideológia”. Breiviknek elege lett abból, hogy a kormányzó Munkáspárt „túl engedékeny az iszlamizmussal szemben” – véli a VG norvég napilap egyik riportere.
A férfi korábban egy biofarmon dolgozott, 2009-es adóbevallása szerint abban az évben nem is volt jövedelme, és korábban is nagyon szerény fizetést kapott. De nemrég egy zöldségtermesztő vállalkozásba kezdett Breivik Geofarm néven. A vizsgálatok szerint műtrágyából vonta ki a bombához szükséges anyagokat. Ezt támasztja alá, hogy a farm egyik szállítója a rendőrségnek elmondta, májusban 6 tonna műtrágyát rendelt tőle Breivik.
Péntek éjjel a rendőrség bejutott Breivik – a norvég főváros nyugati részén fekvő – lakásába, lefoglalta a számítógépét, de az oslói rendőrfőnök, Sveinung Sponheim szerint egyelőre „nem tudnak többet róla, mint amit a média összehordott”. Sponheim a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak azt is elmondta, hogy elképzelhető az is, hogy még egy résztvevője volt a merényletnek, és nem magányos tettesről van szó, de azóta sem derültek ki újabb részletek a férfi feltételezett segédjéről. Arról sem árultak el többet, hogyan vették őrizetbe az ámokfutót.
Annyit tudni csak, hogy Oslo politikai központját hatalmas robbanás rázta meg pénteken fél négykor, a szemtanúk „totális káoszról” számoltak be: az ablakok kitörtek, mindent elborítottak az üvegszilánkok, vérző emberek feküdtek mindenfelé. A férfi feltehetően a miniszterelnöki hivatalt akarta felrobbantani, de a merényletben a pénz- és olajügyi minisztériumok épületei is súlyosan megsérültek.
A norvég NRK televízió tudósítója egy teljesen kiégett autót látott, elképzelhető, hogy abban rejtette el a tettes a bombát. A mentési munkálatok még tartanak, a belváros azóta is le van zárva, csak a rendőrségi ellenőrző pontokon lehet átjutni, de a norvég rendőrség arra kérte az embereket, kerüljék el a kormányzati negyedet.
Miután Oslóban robbantott, a férfi a fővárostól mintegy 40 kilométerre lévő Utoya szigetére kelt ár komppal, ahol a kormányon lévő Munkáspárt ifjúsági szervezete, körülbelül 700 fiatal táborozott. „Telefonon értesítették minket, hogy egy rendőr jön, aki a bombamerényletről akar tájékoztatást nyújtani, és ezért gyűljünk össze” – mesélte a BBC riporterének egy fiú, aki az információs pultnál dolgozott. Mikor megérkezett Breivik, lövöldözni kezdett a tömegben. Sokan a fák és a bokrok közé menekültek, mások a vízbe ugrottak, hogy elússzanak. Breivik először a szigeten lévőket vette üldözőbe, majd azokra is rálőtt, akik már a tóban voltak. Azt ordította, „mind meg fogtok halni!” Egy lány a sziklák közé bújt be, és fojtott hangon hívta fel a családját, hogy segítséget kérjen. A szülei csak annyit tudtak neki tanácsolni, hogy vegye le színes dzsekikét, nehogy kiszúrja az ámokfutó. Többen halottnak tettették magukat: egy 21 éves fiúnak kapóra jött a vérfoltos nadrágja, majd miután Breivik elment, halott társának mobiljával adott magáról életjelet. Az infópultnál dolgozó fiú a vízbe vetette magát, de csak 150 métert tett meg, mert rájött, hogy átázott ruháiban és nehéz bakancsában nem lesz képes átúszni a 800 méterre lévő partig. Visszafordult. Néhány méterre a parttól ott volt Breivik, akinek könyörgött, ne lője le. A férfi elment, de folytatta a lövöldözést, és a fiú golyót kapott a hátába. Utána nem mozdult, hogy halottnak tűnjön.
A szigeten eddig 85 halottat találtak meg, de még emelkedhet az áldozatok száma, a vízben is kutatnak, öt embert még keresnek. A miniszterelnök, Jens Stoltenberg – akinek eredetileg tegnap kellett volna előadást tartania a táborban – így jellemezte az Utoya-szigetet: „a fiatalok paradicsoma, amiből pokol lett”.
A nemzetközi közvélemény megrázták az események. „Személyesen akartam kifejezni részvétemet a norvég népnek. Az események újból arra emlékeztetnek minket, hogy a nemzetközi közösségnek a terrorizmus minden fajtája ellen érdekében áll harcolni. A hírszerzés és a megelőzés terén is együtt kell működnünk, hogy elkerüljük az ilyen szörnyű merényleteket” – mondta Barack Obama amerikai elnök. A világ vezetői, az ENSZ és a NATO főtitkára is együttérzésükről és támogatásukról biztosították a norvég kormányt. „Egy kicsi, de büszke nemzet vagyunk. Senki nem fog minket hallgataggá bombázni, senki nem fog minket némává lőni” – jelentette ki Stoltenberg miniszterelnök, de a merényletnek hosszú távú következményei lehetnek az eddig rendkívül nyitott és befogadó norvég társadalomra nézve.
Erősödő norvég szélsőjobb
Rendkívül hasonlít a mostani esethez az 1995-ös oklahomai vérengzés, mikor Timothy McVeigh egy kamiont robbantott fel az amerikai szövetségi kormány épülete előtt. A férfi szélsőséges, kormányellenes csoporthoz tartozó, 168 ember halálát okozó akcióját egyedül hajtotta végre, és a norvég ámokfutóhoz hasonlóan ő is műtrágyából állította elő a robbanóanyagot. De Európában ehhez hasonló merényletet ezelőtt sohasem követtek el, ezért is lehet a pénteki robbantás és lövöldözés precedensértékű, ami hosszú távon befolyásolhatja a kontinens biztonságpolitikáját.
Az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) 2010-es jelentése azt írta, hogy napjainkban nincs szélsőjobboldali terrorizmus Európában. De az is kiderült belőle, hogy „bár a szélsőjobboldali csoportok által jelentett fenyegetés önmagában véve jelentéktelennek tűnik, és az általuk elkövetett bűncselekmények száma is alacsony, az a professzionalizmus, amellyel a propagandájukat és szervezeteiket felépítik, arra utal, hogy igenis terjeszkedni akarnak. Ez komoly fenyegetés az EU tagállamai számára.”
A Norvég Rendőri Biztonsági Szolgálat már tavaly arról számolt be, hogy a szélsőjobboldali mozgalmak aktivitása enyhén nőtt, és ezt várták 2011-re is. Az idén februárban közzétett jelentésük szerint ez a „bizonytalanság fokozódott”. „A norvég szélsőjobboldali aktivisták kapcsolatban állnak a svéd és más európai csoportokkal, például az orosz szélsőségesekkel is” – írták. A beszámoló arra is kitért, hogy az iszlámellenes csoportok főként megemlékezéseken és tüntetéseken okozhatnak majd kellemetlenségeket.
A norvég szélsőjobboldaliak közössége hagyományosan kicsi volt a II. világháború után, de az 1990-es évektől svéd hatásra növekedni kezdett – számolt be róla a BBC a rasszizmusellenes Expo Alapítvány dokumentumaira hivatkozva. Abban az időben Svédországban volt a legerősebb a náci propaganda a világon, amelyik például a „fehér erő zenéjén” át szólította meg az embereket. De az évtized végén a svéd kormány erősen fellépett a nácizmus és a hozzá kapcsolódó bűnözés ellen, ezért a szélsőségesek népszerűsége esni kezdett.
De Norvégiában – ahogy a többi európai országban is – a gazdasági visszaesés és a munkanélküliség félelmet keltett, ami erősödő rasszizmusban nyilvánult meg, ezért nyertek egyre nagyobb teret a szélsőjobboldali mozgalmak. De az, hogy átlagpolgárok ellen támadnak még a szélsőségeseknél is újdonság.
Sz. Á.
Magyar szemmel
A merényleteknek nincs magyar áldozata az oslói nagykövetség szerint, de a Vasárnapi Híreknek két, Norvégiában tartózkodó honfitársunk is beszámolt élményeiről.
A Norvégiában nyaraló Somogyi Andrea az első merénylet idején 15 kilométerre tartózkodott a kormányzati negyedtől, és még onnan is hallotta a robbanást. „Kint pánikhangulat uralkodik, a helyiek félnek attól, hogy a merényletek folytatódnak. A legnagyobb megdöbbenést annak híre váltotta ki a helyiekből, hogy egy norvég származású férfit gyanúsítanak elkövetőként” – mondta. Andreától megtudtuk azt is, hogy a helyi híradók kérték a lakosságtól, csökkentsék mobiltelefon-forgalmukat. A tragikus eseményekről szóló hírműsorokról pedig azt érzik az ország polgárai, nem értesítik mindenről őket, péntek este még hírzárlat volt, ezért a halottak számáról csak szombaton értesültek.
Balla Zoltán mérnök Oslo belvárosában bérel egy garzont fél éven át munkája és tanulmányai miatt. Pénteken délután hazafelé tartott, mikor meghallotta a detonációt, aztán meglátta a centrum felett kavargó sötét füstfelhőt. Először ösztönösen el akart indulni a füst és hangok felé, de aztán rohanó embereket látva, inkább hazafelé vette az irányt. „Norvégia békés ország, NATO tagállam, kicsi a népesség. Itt még az 1990-es évek elején volt skandináviai neonáci gyilkosságokat is hamar felgöngyölítették” – így próbálta mégis elhessegetni a merénylet gondolatát, mondta el a VH megkeresésére.
„A norvégiai kettős merénylet azt mutatja, hová vezethet, ha az emberek torz módon gondolkodnak; az áldozatok nagy száma és fiatal kora talán elborzasztja a gyűlölettel élőket” – mondta Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, Magyarország leendő norvégiai nagykövete az MTI-nek. „Egy ilyen esemény alkalmas lehet arra, hogy azok, akik Magyarországon valamiféle gyűlölettel telve élnek, gondolkodnak és viselkednek, szembenézzenek indulataikkal és azzal, hogy ilyen embertelen cselekedetet nem vállalhatnak” – véli a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, aki rámutatott, párhuzamot lehet vonni az itthoni romák helyzetével. Jeszenszkyt kilenc másik diplomatával együtt éppen pénteken nevezték ki nagykövetté, várhatóan szeptember elején utazik a norvég fővárosba.
A magyar kormány részvétét fejezte ki az áldozatok családja és az egész norvég nemzet felé.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
