A nemzet majd’ harmada él mélyszegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben, a hajléktalanok reményvesztett helyzetéből szinte lehetetlen a talpra állás, a közmunka nem jelent tartós megoldást. Az ombudsman a parlament elé terjesztette 2013-as beszámolóját.
Szinte semmi jót nem tartalmaz: kevéssel több mint hárommillió magyar él napról napra mélyszegénységben, munka és megbecsülés nélkül. Közülük 500-600 ezren romák, ami csaknem a kisebbségi csoport egészét jelenti. Országszerte egyre több a település, ahol szinte csak szegény romák laknak, az ő helyzetükön pedig nem segít a közfoglalkoztatás – írja Székely László jelentésében –, az idényszerű munkavégzés ugyanis nem vezeti őket vissza tartósan a munka világába. Önerejükből pedig nem tudnak változtatni körülményeiken, a segélyek is csak „tűzoltásként” szolgálnak. Ezek a települések ráadásul a vasútvonalak tömeges megszűnésével elzártan „működnek”, az ottani lakók ingázása szinte lehetetlen, ez pedig csak a szegénység bővített újratermeléséhez vezet. A gyerekek iskoláztatása sem a legjobb ezeken a területeken, sokan közülük az általános iskolás évek végére funkcionális analfabéták maradnak. Az emberi jogok biztosa beszámol arról is, hogy a hazai nemzetiségek közül a legtöbb gyűlöletcselekmény a romákat érinti – ami a legkevésbé sem segít a helyzeten.
Székely László a hajléktalanokat sújtó állami intézkedéseket is bírálta, mondván, nem a problémát szüntette meg az otthontalanok elleni harc, hanem a legelesettebbeket juttatták még lehetetlenebb helyzetbe. „A hajléktalanok rendkívül kiszolgáltatottak, sorsukon szankciókkal nem lehet változtatni” – olvashatjuk a jelentésben.
5-600 ezer roma él mélyszegénységben Magyarországon
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
