A cél üdvözlendő, a mögöttes tartalom majd kiderül – nagyjából így értékelte a kormány legújabb, húszpontos akciótervét a Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Egy új kormányrendelet csaknem kétmilliárdot szán „az élelmiszerek minőségének emelésére, a vásárlói tudatosság fejlesztésére, valamint a hatósági tevékenység javítására.
Az Orbán-kormány évek óta próbálja kiszorítani a hazai piacról a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncokat, kisebb-nagyobb sikerrel.
Ennek érdekében vetett ki különféle adókat, emelte meg az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, büntette a két évig veszteséges láncokat, vezette be a pláza stopot és a később visszavont vasárnapi boltzárat.
Ugyanez motiválta, amikor azzal kampányolt, hogy a multik silányabb minőségű élelmiszert szállítanak a magyar boltjaikba, mint a nyugat-európai üzletekbe.
(Ezt még a hazai élelmiszerbiztonságért felelős szervezet, a Nébih sem igazolta, pedig számos vizsgálatot végezett, a tejtermékektől a húsokon át a citromos sörig mindent górcső alá vett.)
A kormány mostani húsz pontos akciótervének fontos eleme „az élelmiszerek objektív érzékszervi minősítését lehetővé tevő előírások kidolgozása”, ami nagyjából azt jelenti, hogy „ha az eddigi előírások szerint nem találtunk semmi terhelőt a multikra nézve, akkor dolgozzunk ki egy új szabályrendszert, amelyben majd találunk”.
Az intézkedéscsomag hangsúlyos része „a fogyasztók élelmiszerbiztonsági ismereteinek növelése” (különös tekintettel a gyerekekre és a nyugdíjasokra).
A Földművelésügyi Minisztériumnak (FM) például tananyagot kell készíttetni élelmiszer-biztonsági veszélyekről. A zöldségés gyümölcsfogyasztó magyarok gondolkodását pedig oly módon kell átformálni – áll a határozatban –, hogy ne a szemüknek higgyenek, amikor a kisebb és gyűröttebb magyar gyümölcsöt hasonlítják össze a szép és kívánatos külföldivel. „A tökéletlen is lehet tökéletes” fantázianevű programmal kell ösztönözni a „helyes fogyasztói magatartást” – jelentsen ez bármit is. A vendéglátóknak is felelősebben kell beszerezniük az alapanyagokat, valószínűleg őket célozza az „Ételt csak okosan” program.
„A kormány törekvéseinek kettős célja van – mondja a Vasárnapi Híreknek Vámos György, a Kereskedelmi Szövetség főtitkára. – Az egyik, hogy segítse a magyar termékek piacra jutását.
Ez üdvözlendő, a kormánynak ez a dolga. Ráadásul ezúttal nem adminisztratív eszközökkel próbál célt érni, hanem a vásárlók szemléletének formálásával.
A nagy kérdés azonban az, hogy mire a minisztérium kidolgozza a szükséges intézkedéseket, az tartalmaz-e majd szankciókat, és ha igen, akkor ez kiket sújt majd” – tette hozzá a főtitkár.
Hogy talán mégsem csak szemléletformálásról, hanem a nagy láncok megregulázásáról szól majd ez a húsz pont is, jelzi az akcióterv egyik hangsúlyos eleme.
Ebben felszólítja az FM-et, hogy „az élelmiszerláncban bekövetkező, az élelmiszerlánc-biztonságra visszavezethető események csökkentése érdekében hozzon létre új programot, amely közérthető formában felhívja a vásárlók figyelmét az élelmiszerláncban jelen lévő kockázatokra”.
A magyar termékek aránya évről évre magasabb a nagy élelmiszerláncok boltjaiban. A Corvinus Egyetem kutatása szerint a friss áruk (tej, tőkehús, gyümölcs) esetében ez az arány eléri a 78-82 százalékot. Igaz, feldolgozott készítményeknél jóval alacsonyabb. A hazai termelők hátránya a nagy külföldi beszállítókkal szemben, hogy sokszor jóval drágábban dolgoznak (a nagy adóterhek miatt), amit gyakran az olcsóbb szállítás sem tud ellensúlyozni.
A kormány a versenyhátrány leküzdése érdekében csökkentette több alapélelmiszer áfáját, és erre készül a hallal és néhány zöldséggel is. Ám amíg nem nő jelentősen egyes élelmiszerek (például a tej vagy a gyümölcs) felvásárlási ára, vagy amíg nem lesz a magyar piacon elegendő sertéshús, addig botorság volna elvárni a kereskedelmi láncoktól, hogy drágább honi termékekkel bombázzák az erősen árérzékeny magyar vásárlókat
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!