Valószínűnek tűnik, hogy a krími oroszok (a félsziget lakosságának kb. 60 százaléka) őszintén támogatta az Oroszországhoz való csatlakozást. A Krím kétszáz éven keresztül az orosz birodalom része volt, rengeteg szál köti most is Oroszországhoz. A helyi oroszok elsöprő többsége, akikkel a Vasárnapi Hírek beszélt, egyetértett az annexióval.
A félszigetnek a hangulata is orosz, a szinte teljesen domináns nyelvtől kezdve a régi cári palotákon és üdülőhelyeken keresztül a 19. és 20. századi csaták emlékhelyeiig. Mégis nehéz egyértelműen kijelenteni, hogy az annexió pontosan kifejezné akár csak a helyi oroszok többségének akaratát. Egy februári kutatás szerint a krímiek 41 százaléka támogatta a csatlakozást Oroszországhoz. A március 16-i referendumot (amelyen állítólag a szavazók 97 százaléka mondott igent) szinte biztosan elcsalták.
A szavazóurnák átlátszóak voltak, a szavazólapokat nem rakták borítékba, így még akkor is nehéz lett volna őszinte véleményt nyilvánítani, ha nem lett volna kéznél több tízezer oroszpárti fegyveres, hogy a szavazóknak megmutassa a helyes irányt. De még így is voltak olyan oroszok, akik mertek hangot adni ellenérzéseiknek.
„Azért megoszlanak itt a vélemények” – mondta például egy Ukrajna-párti demonstráción néhány nappal a referendum előtt az 53 éves Igor, aki vállalkozóként dolgozik és ukrán a felesége. „Az új krími kormány bűnözőkből áll. Nincs itt demokrácia. Az orosz erők megszállók, még nem is zajlott le a referendum, máris elvették a Krímet, ez teljesen illegális.” – Én orosz vagyok, de Ukrajnát tekintem az otthonomnak – mondta Ola, egy középkorú hölgy. „A Krím Ukrajna része, és senkinek nincs joga, hogy helyettünk döntsön a hovatartozásunkról.” Egy Ljubov Kalmakova nevű fiatal ügyvéd pedig azt mondta, szerinte Putyin csak gazdasági okokból akarta meghódítani a Krímet. „Kell neki a földgáz meg a kijárat a Fekete-tengerre. A helyiek nem értenek semmit, azt hiszik, hogy róluk szó az egész. Csak azért ilyen hiszékenyek, mert szegények, nosztalgikusak a Szovjetunió iránt, és az orosz tévé agymosó propagandája teljesen zombivá változtatta őket.”
Irina Brunova-Kalisecka, az etnikai konfliktusok professzora a krími egyetemen, úgy vélekedett, hogy a helyi oroszok többsége talán tényleg nem kér Ukrajnából, főleg a januári kijevi hatalomváltás miatt, amit sokan fasiszta puccsnak tekintenek. De szerinte egy teljesen tiszta referendumon jelentős részük még így is inkább a krími függetlenséget választaná, és csak utána az Oroszországhoz való csatlakozást.
„De persze a jelenlegi helyzetben sokuk talán maga sem tudja pontosan, mit gondoljon” – mondta az egyébként maga is orosz professzor. Más vélemények szerint az annexiópártiak inkább a középkorúak és az idősebbek közül kerülnek ki, a fiatalabb oroszok közt több az, aki inkább Ukrajnával maradna. Ami pedig a lakosság harmadát kitevő ukránokat és krími tatárokat illeti, köztük a VH mindössze egy személy talált, aki kért volna Moszkvából.
Hogy milyen típusú országban fognak ezentúl a helyi oroszok (is) élni, az már a referendum előtt kiderült, amikor az ukrán nyelvű tévék adását felfüggesztették és bezárták az egyetlen ukrán nyelvű helyi lapot. Négy Ukrajna-párti aktivistát letartóztattak, igaz, kettőt néhány nap múlva elengedtek. Viktor Negarovot, egy 28 éves orosz programozót, aki tüntetéseket szervezett a megszállás ellen, oroszpárti aktivisták megverték, arcképét, lakcímét, sőt még az autójának a rendszámát is feltették az internetre. Egy krími tatárt ismeretlenek meggyilkoltak. Legalább négyezren már most inkább a menekültsorsot választották, helyi ukránok és krími tatárok vegyesen, illetve a krími bázisaikról kiebrudalt ukrán katonák és családjuk.
Ami a megszállás egyéb aspektusait illeti: két nappal a szavazás után fegyveresek megszállták a szimferopoli Bogdan Avto-Salon, egy autókereskedés irodáit. A cég résztulajdonosa az ukrán milliárdos Petro Porosenko, az új Nyugat-barát kijevi kormány támogatója. Azóta orosz kézen van a Fekete-tengerből olajat és földgázt kinyerő Chornomornaftogaz és a kőolajtermékeket szállító Feodosia is. A Krím körüli vizek számos földgázlelőhelyet is rejtenek, ezeket bizonyára szintén Oroszország fogja most már kihasználni. Az új krími kormányról pedig elég annyit, hogy vezetője, Szergej Akszionov a 2010-es választásokon 4 százalékot szerzett. Ő eddig főleg zavaros ügyeiről volt ismert, köztük két gyilkossági nyomozásról, bár egyikben sem emeltek ellene vádat. Valószínűleg már nem is fognak.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
