Van olyan budai szálloda, amely állítólag 2,3 milliárd forint hitelt vett fel, ám mivel a tulajdonosok nem tudták azt visszafizetni, a hitelt folyósító bank üzemelteti – kevés sikerrel. Nincs statisztika arról, hogy a 856 magyar szállodából hány van nehéz helyzetben, hányan nem tudják törleszteni banki hiteleiket.
Erről sem a hitelfelvevő tulajdonosok, sem a bankok nem szívesen beszélnek. A kereslet visszaesése és a kevés vendég miatt egyes hotelek kéthavonta váltogatják értékesítési igazgatóikat, holott ettől nem lesz több az ideérkező vendég. Márpedig a 45 százalékos átlag kihasználtsággal nem tud megélni egy ház sem. – Az elmúlt hónapokban nyilvánosságra került szállodai csődök szomorúak, de számuk mégis el - enyésző az újonnan megnyíló, illetve működő szállodák számához képest, ráadásul arányaiban semmiképpen sem gyakoribbak más ágazatok csőd- és felszámolási eljárásainál – mondta a Vasárnapi Híreknek dr. Erdei János, a Magyar Szállodaszövetség elnöke. Segítségre azonban szüksége van a szállodaiparnak, hogy talpra álljon. „Megváltást” hozhat egyes szakemberek szerint a 2011-es magyar EU-elnökség, amely folyamatos telt házat ígér a hoteleknek, főleg Budapesten. Minden, szállodákat finanszírozó kereskedelmi bankot érint a kialakult helyzet – tudtuk meg az egyik hitelintézet munkatársától. Valamennyi, az elmúlt 5-6 évben épült vagy gazdát cserélt szállodának komoly gondot okoz a hitel törlesztése. Bár vidéki és budapesti hotelek egyaránt érintettek, a fővárosi szállodák könnyebben vészelik át a válságot. Az elmaradó hiteltörlesztés lehetséges okai a piac beszűkülése, elsősorban az alacsonyabb szállodai átlagárak, másodsorban a nagyobb kihasználatlanság, a jelentős túlkínálat, az árfolyamkockázat, a belföldi konferencia turizmus visszaesése és sok új szálloda esetében a nem professzionális szálloda menedzsment – sorolta a banki szakember. Csődeljárás esetén a bank csak abban az esetben vállal – kényszerűen és átmenetileg – tulajdonosi pozíciót, ha komoly veszélye áll fenn annak, hogy egy erőltetett végrehajtás során az ingatlan messze a valós érték alatt kelne el. Ekkor ugyanis a bankot túlzott veszteség érné. A legtöbb európai országban a visszaesés nem volt olyan jelentős, mint Magyarországon. Ezzel együtt biztos, hogy az ingatlanfinanszírozáson belül a szálloda mindenhol az átlagosnál kockázatosabb terület. Erdei János meggyőződése, hogy javaslataik befogadása esetén a szállodaipar, illetve a turizmus sokkal könnyebben kerekedne felül a válságon és találná meg a kibontakozást. – Ehhez feltétlenül szükséges az üdülési csekk korábbi adómentességének visszaállítása, illetve a tervezett rekreációs kártya bevezetése, az OEP támogatások növelése és az eddigieknél lényegesen nagyobb forrással erősíteni kell a külpiaci promóciót is, több vendégvonzó rendezvényre, eseményre lenne szüksége az országnak – mondta az elnök. Budapest turizmusának állami és önkormányzati támogatásokra, marketingjének jelentős növelésére és infrastrukturális fejlesztésre (például belvárosi rehabilitáció, a Ferihegyi repülőtér és a Nyugati pályaudvar közötti gyorsvasút megépítése, a Szépművészeti Múzeum bővítése stb.) lenne szükség. Erdei János arra is emlékeztetett, hogy az unió országai közül a magyar szállodák. adóznak az egyik legmagasabb áfakulccsal.
A Magyar Turizmus (MT) Zrt. üzleti célja, hogy 2011- ben a belföldi vendégéjszakák száma 1 százalékkal, a külföldi vendégéjszakák száma 2, és a konferenciaturizmus forgalma 5 százalékkal növekedjen az előző évhez képest. Ehhez új légi járatok indítását szertnék támogatni Budapestre 3-5 új desztinációból, vidéki repülőterek esetében német nyelvterületről, Olaszország, az Egyesült Királyság és Oroszország irányából. Jövőre három nemzetközi sportrendezvény szervezését szeretnék elnyerni, továbbá Magyarországra kívánnak hozni három 500-2000 fő részvételével, továbbá tíz 500 fő alatti résztvevővel megvalósuló nemzetközi konferenciát.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
