Méltatlanabbul el se bánhatnának József Attilának a Parlament melletti szobrával – amelynél péntek délutántól vasárnap estig ismét egymást váltják a költő verseit szavalók, a „Versmaraton újratöltve” résztvevői – mint ha oda helyeznék át, ahová tervezik.

 
Látványterv

Az ugyanis, hogy Marton László alkotását „csak” 20 méterrel vinnék odébb, közelebb a Dunához, az alsó rakparti sétányra, ahonnan a poéta „még a vízen úszó dinnyehéjat is láthatná” (alsó képünk: látványterv), azzal járna, hogy minden nagyobb árvízkor (felső kép) akár nyakig is a habokba merülne a szobor. „Az elmúlt tíz évben hatszor kellett lezárni a pesti alsó rakpartot a Lánchíd és Margit-híd között a megáradt Duna miatt” – közölte érdeklődésünkre Szűcs Panni, a Budapesti Városüzemeltetési Központ szóvivője.

„Ha víz alá kerül, akár hetekre is, a bronzot magát akkor sem fenyegeti veszély, a hegesztőanyaga is bronz, de a víz levonulása után a szobrot alaposan le kell tisztítani, mert az iszap nem mutat jól az amúgy a patinarétege miatt védettnek számító alkotáson” – nyilatkozta lapunknak Sprencz Jenő bronzöntő mester. Szerinte abból lehet gond, ha a szobrot belülről vasváz tatja. Azt az első elöntés után feltétlenül ki kell cserélni, vagy már az elmozdítás előtt. A vas rozsdásodása miatt ugyanis a szobor tele lesz rozsdafoltokkal, a talapzat köve szintén, és károsodhat is a műalkotás, ha meggyengül a tartása. De a belső szerkezet cseréjéhez talán meg kell bontani, szét kell szedni az egész szobrot – mondta a szakember.

„A férjem jól tudta, hogy gyakran kiárad a folyó, többek közt ezért is ragaszkodott ahhoz, hogy a mostani, magasabban fekvő helyre kerüljön József Attila szobra” – nyilatkozta Marton Lászlóné, az alkotó özvegye. Férjét a szobor első változatának elkészítése közben, 1978-ban leginkább a József Attila

A Dunánál című verse ihlette meg, „aminek a mélysége valóban megrendítő” – írta Életutam című könyvében Marton László, aki barátjával, Vadász György építésszel közösen választotta ki a Parlament déli homlokzata előtti helyszínt. A művész özvegye lapunknak tegnap megerősítette: kulturális örökségünk, József Attila és Marton László védelmében is körömszakadtáig ragaszkodik a törvényhez, amely szerint 70 évig oltalom alatt áll a jelenlegi helyén a szobor. Hozzátette: ő, mint a szerzői jog gyakorlója nem járul hozzá, hogy elmozdítsák.

Emlékezetes: A Kossuth tér átalakítását szolgáló Steindl Imre Program keretében József Attila szobrát egy éven belül a Parlament Duna-parti homlokzata előtt létrehozandó sétányra helyezik át, jelenlegi helyéhez képest a folyóhoz mintegy 20 méterrel közelebb kerül – jelentették be csütörtökön. Vadász György – aki valójában csak a szobor talapzatát tervezte – azt mondta: A Dunánál címet viselő szobor jelenleg túl messze van a folyótól. A kormány felkérésére Vadász György által készített tervekben a József Attila-emlékmű a tér átrendezése során a Duna-parti sétányra, a jelenleginél méltóbb, „a rakodópart alsó kövén ültem” verssornak megfelelőbb helyre kerül – hangsúlyozta az építész.

 

Nagy Imrét is elvinnék

Hagyják békén a szobrokat – szólította fel Lendvai Ildikó a kormányoldalt. A szocialista képviselő Kövér László egy lapinterjújában elhangzottak, valamint Károlyi Mihály és József Attila szobrának eltávolítása miatt tiltakozott. A házelnök a Heti Válasz kérdésére, hogy a Kossuth tér átalakítása nyomán eltávolított Károlyi-emlékmű helyére mi kerül, azt mondta: reményei szerint a Tisza Istvánt ábrázoló alkotás, amely 1945-ig állt ott. Az egykori miniszterelnök ellentmondásos megítéléséről azt mondta: „nem ideológiai vitát akarunk nyitni, hanem azt mondjuk: ennek az országnak volt egy ezeréves szerves fejlődése, ami 1944 tavaszán a német invázióval megszakadt”. Szerinte az alaptörvény szellemében ehhez az időponthoz kell visszatérni. Kövér megfontolásra érdemesnek nevezte, hogy a Kossuth tér és a képviselői irodaház közötti térségben emléket állítsanak „a nemzethez kötődő, jobb- és baloldali, valóságosan progresszív történelmi szereplőknek”. Mint mondta, erre a területre vinné Kovács Béla – a Kossuth térről szintén elkerülő – emlékművét, és szégyennek nevezte, hogy Kéthly Annának nincs szobra. Hozzátette: ide kerülhetne Nagy Imre szobra is.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!