A héten Moszkvába látogat Alexisz Ciprasz, ahol valószínűleg anyagi segítséget kér Vlagyimir Putyin orosz elnöktől. Ugyanis nő a nyomás a görög kormányon: április 9-én 450 millió eurót kell az IMF-nek visszafizetniük, majd szűk egy héttel később még 700 milliót a külföldi hitelezőknek a lejáró államkötvényekért.
Az EU-ra azonban nem számíthatnak. A Ciprasz-kormány szerdán nyújtotta be azt a reformtervet, amelyet az uniós hitelmegállapodás meghosszabbításáért cserébe vállalt. A bevételi oldal azonban ingatag lábakon áll: az adócsalás és -elkerülés elleni hatékonyabb fellépéssel és egy új nemzeti szerencsejáték bevezetésével akarja növelni az állami bevételeket. Közben a kiadások nőnének, mert Ciprasz emelni akarja az állami alkalmazottak számát és a minimálbért.
Ezért nem valószínű, hogy az eurózóna miniszterei a hónap végén Rigában tartandó csúcsértekezletükön rábólintanak a programra. A görög kormány így csapdába került. Ahogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság volt elnöke a BBC-nek adott interjújában fogalmazott, Ciprasz „valószerűtlen ígéreteket tett a választóinak”, amelyek elfogadhatatlanok az európai partnerek számára. Nem véletlen, hogy a görög kormány máris meghirdette a keleti nyitás politikáját.
Ahogy egy ellenzéki vezető fogalmazott, Ciprasz „Pekingbe küldte a kuzinját”, melynek eredményeképpen Kína máris 100 millió euró értékben vásárolt görög állampapírokból a legutóbbi két kibocsátáskor. A moszkvai utat előkészítendő, a TASZ orosz hírügynökségnek adott interjújában a görög miniszterelnök pedig kifejtette, mennyire ellenzi az Oroszországot sújtó szankciókat, és azt is, hogy szívesen részt venne az új gázprojektben, amely a Fekete-tengeren és Törökországon át szállítaná az energiahordozót Európába.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
