Sztrájkra készül a fél ország

A tervezett bércsökkenésük ellen a héten már demonstrált is a két legnagyobb repülőtéri szakszervezet, és a pedagógusok is sztrájkbizottság megalakításáról döntöttek az őket fenyegető elbocsátások és a közoktatás meggondolatlan átalakítása miatt. Eredménytelenül zárult pénteken az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács abból a szempontból, hogy a kormányoldal nem reagált a szakszervezetek követelésére: január elsejétől 20 százalékkal emeljék a közszféra minden dolgozójának bérét és függesszék fel az iskolák államosítását. Egy vélhetően eredményre is vezető országos sztrájk azonban nálunk nagy valószínűséggel nem szervezhető meg, ezt az új sztrájktörvény lehetetlenné teszi, ahogy az is, hogy a hat konföderációhoz tartozó valamennyi ágazat olyan együttműködését igényelné, amire nincs esély.

Nem vezetett a pedagógusok számára megnyugtató eredményre a Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárral folytatott szerdai megbeszélés, a másfél órás egyeztetésen kérdéseikre jórészt kitérő válaszokat kaptak – mondta el lapunknak Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezeté¬nek elnöke. Emellett az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) pénteki ülésén elutasították a közalkalmazotti bértábla 20 százalékos emelését is, amely biztosította volna, hogy az oktatásban dolgozó egyéb szakszemélyzet bére is elfogadható mértékben növekedjen, január elsejétől 20 százalékkal emeljék a közszféra minden dolgozójának bérét, valamint függesszék fel az iskolák januárra tervezett állami átvételét. Ezek után döntött úgy az ágazatban érdekelt négy szakszervezet, hogy megalakítja a sztrájkbizottságot, amelyről szerdán értesítik írásban Orbán Viktort.

A szakszervezetek nem kaptak választ arra a kérdésükre, hogy a pedagógusok kötelező óraszám emelése mennyi tanár elbocsátásával járhat. Hoffmann Rózsa továbbra is tagadja, hogy az intézkedés elbocsátásokhoz vezetne, pedig egy tavalyi hatástanulmány kimutatta: már önmagában a tankötelezettség 16 évre való leszállítása is 4900 tanár állásába kerülhet. Jelenleg 22 órát kell a pedagógusoknak megtartaniuk az iskolákban, de egy három évvel ezelőtti felmérés szerint a tanárok már akkor is heti 51 órát töltöttek a munkahelyükön. A plusz- órákért azonban eddig túlórapénz járt, ami a kötelező óraszám 32-re növeléssel megszűnik. A szakszervezetek arra is rákérdeztek, hogy a korábban bejelentett 22 ezer leépítendő közszolga közül mennyi a pedagógus, de erre sem kaptak választ.

Az érdekképviselők a közoktatási intézmények államosítása ellen is tiltakoznak, és követelik, hogy függesszék fel a köznevelési és szakképzési törvény bevezetését, hogy elkezdődhessenek végre az érdemi szakmai egyeztetések. Gallóné szerint az átadás-átvételnek semmilyen szinten nincsenek megteremtve a feltéte¬lei, semmi nem garantálja, hogy január 1-jétől működőképes marad a közoktatás. Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár lemondása is erre utal, hiszen indoklásában az szerepel: az ország jelenlegi állapotában az átalakítás financiális háttere egyelőre nem áll rendelkezésre. „Ezzel még ő is beismeri, hogy ezt így most nem szabad bevezetni. A sztrájkbizottság létrehozása nem csak a béremelésért van, elsősorban a közoktatás meggondolatlan és elkapkodott átalakítása ellen tiltakozunk” – mondja.

A közszférában szerveződő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) is bejelentette, hogy támogatják a pedagógusok döntését és maguk is fontolóra veszik egy országos közszolgálati sztrájk lehetőségét, miután nem kaptak ígéretet az OKÉT-en a közszféra dolgozóinak 20 százalékos béremelésére. Ugyancsak 20 százalékos béremelést követelnek a rendvédelmi dolgozók, akik elszántak arra, hogy követelésüknek nyomatékot adjanak. Másfél éve szinte folyamatos volt a szférában szervezett utcai tiltakozó akció – igaz, semmilyen eredményt nem értek el. Sztrájk megszervezését fontolgatják a mozdonyvezetők is, mert szerintük a MÁV folyamatosan rontja a munkavégzésük feltételeit, számos jogellenesen intézkedésével sérti a hatályos kollektív szerződést. A Mozdonyvezetők Szakszervezete (MOSZ) tárgyalásokat kezdeményezett a munkáltatóval, az azonban elzárkózik a kezdeményezéseiktől. A MOSZ Ügyvivő Bizottsága ezért sztrájkbizottság megalakítására tett javaslatot tett a küldöttgyűlésnek. Akcióba lendült a Dunaferrnél működő vasasszakszervezet is, amelyik az év eleje húzódó béremelést szeretné kikényszeríti a már szerveződő, akár többnapos sztrájkkal. Mucsi Zoltán, a szakszervezet elnöke arról tájékoztatott: egyelőre azt tervezik, hogy a vasúti síneket torlaszolják el élő lánccal, hogy megakadályozzák az ukrán acél bejutását a gyárba.

Mind több munkavállalói csoport kész arra, hogy a sztrájkba lépjen a saját érdekeiért, de egy országos munkabeszüntetésre nincs sok esély. A vegyészszakszervezet vezetője szerint ma nem elég az érdekvédők szervezőképessége, a munkavállalók sztrájkhajlandóságára is szükség lenne. „Amíg az a dolgozók hozzáállása, hogy küzdjön helyettem a szakszervezet, addig nem lesz változás a fejekben sem. Sajnos egy vasutas nem fog sztrájkolni egy tanár érdekében, hacsak nem közös az érdek” – fogalmazott Székely Tamás, aki szerint nincs ma olyan szakszervezeti felső vezető, aki össze tudná mindezt hangolni, részben féltékenységből, részben politikai árulás miatt. „Utoljára 2001-ben, az első Orbán-kormány idején volt olyan szakszervezeti hangulat, amelyből bármi lehetett volna. A miniszterelnök rá is jött, hogy ha a Liga és a Munkástanácsok vezetőit kilóra megveszi, már nem jön létre ilyen helyzet. Ma a dolgozók állásféltő aspektusa miatt nehéz bármit is csinálni. Ezt az a munkavállaló-ellenes kormányzat nagyon jól tudja” – fogalmazott Székely.
A SZEF elnöke is úgy látja, hogy ma nem megszervezhető egy közös országos sztrájk, már csak azért sem, mert a közszférában vannak olyan területek, ahol a törvény tiltja is a munkabeszüntetést. Varga László szerint ugyanakkor a sztrájkkészültség bejelentése nem üres fenyegetés, mert jelezhetik a társadalomnak és a kormánynak, hogy elfogadhatatlan intézkedések születnek. „Az országos sztrájk megszervezését az is ellehetetleníti, hogy a magyar társadalom többségét jobban érdekli a pénz, mint az a demokratikus jogkorlátozás, ami az elmúlt években
Magyarországon lezajlott. Egy országos sztrájk egyébként a hat konföderáció és a hozzájuk tartozó valamennyi ágazati szakszervezet olyan együttműködését igényelné, amire én nem látok ma mindenre kiterjedő esélyt” – jegyezte meg a SZEF elnöke.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!