Akár a jövő pénze is lehet a Bitcoin, melyet sokan piramisjátéknak tartanak. Elképesztő spekulációk tárgya, egyúttal a vallásháborúkat idéző üldöztetés részese. De már üzemel az első budapesti ATM.
Ma még túlzásnak tűnhet, hogy egyetlen pénzautomata átadását egy lapon tárgyaljunk több százezernyi devizahiteles sorsával vagy a hazai bankrendszert fenyegető 1000 milliárd forintos veszteséggel. Pedig könnyen lehet, hogy múlt hétfőn történelmet írtak az Anker Klubban. Immár forintért is vehetnénk Bitcoint, ha tudnánk, hogy mi az. De ne aggódjunk, a legismertebb „szuperpénz” eredete tényleg homályos. Az alapötlet állítólag bizonyos Szatosi Nakamotótól származik, nem kizárt, hogy egy programozói csoport volt a ludas 2008-ban.
Annyi bizonyos, hogy a Bitcoin létezése úgynevezett kitüntetett csomópontok nélküli hálózaton alapul. Olyan ez, mint az internet eredeti koncepciója: ha megsemmisülnének a telefonközpontok, a megmaradt kommunikációs vonalakon mégis megtalálják egymást a számítógépek. Nos, a Bitcoin világában bárki a saját komputerén létrehozhatja a maga számláját.
Miként juthatunk a titokzatos Bitcoinhoz? Például a budapesti Anker Klubban vásárolhatunk forintért. De ennél olcsóbban vehetünk belőle valamelyik Bitcoin-tőzsdén. Még jobb, ha valamilyen áruért vagy szolgáltatásért Bitcoinnal fizetnek nekünk. És a legrafináltabb megoldás, ha bányászunk magunknak. A „bányászáshoz” persze nem ásóra van szükségünk, hanem fölös számítógép-kapacitásra, amit a Bitcoin-hálózat használ. Cserébe a „szuperpénzzel” fizetnek nekünk.
Elképesztő spekulációnak lehettünk tanúi az elmúlt években. A Bitcoin árfolyama a 100 dollár körüli szintekről pár hónap alatt 1000 dollár fölé emelkedett. Volt tehát, aki megtízszerezhette a befektetését, mások viszont akár a felét is elveszíthették a pénzüknek, amikor a kurzus 400 dollár alá zuhant. Azóta az árfolyam 500 dollár felett stabilizálódott. A Bitcoin szárnyalásai ahhoz köthetőek, ha egy nagy piaccal rendelkező szolgáltató, például egy kínai telefontársaság bejelenti, hogy náluk Bitcoinnal is lehet fizetni. Míg a „szuperpénz” betiltása valamelyik országban árfolyameséshez vezet. Sokan piramisjátéknak tartják a Bitcoint. És csak az idő dönti el, hogy igazuk van-e.
A bankok és az államok kifejezetten ellenségesek a Bitcoinnal szemben. Nem véletlenül: az adóhatóságok számára láthatatlan a „szuperpénz”-forgalom. Arról nem is szólva, hogy a globális pénzügyi rendszer egy évben közel 2 ezermilliárd dollárt keres a pénzügyi tranzakciókon. De még a magyar bankok is zsebre tennének évi bő 400 milliárd forintot, ha nem szedné el tőlük ennek javát a magyar állam különadók és illetékek révén. Nos, a tranzakciós költségeket nem ismerő Bitcoin elterjedése a költségvetésnek és a pénzintézeteknek is nagyon fájna.
Na, ezt se gondoltuk volna! A magyar frankhitelesek leginkább a svájci jegybankárokban bízhatnak. Ahogy éleződik az orosz–ukrán konfliktus, úgy forrósodik a talaj az eurózónában a befektetők lába alatt. A svájciaknak, persze, nem a magyar frankhitelesekért fő a fejük: az erős frank ellehetetleníti az alpesi ország gazdaságát, mert versenyképtelenné teszi az exportot. De ha Svájc tudatosan gyengíti a saját devizáját, akkor miért kell mégis egyre több forintot adnunk a frankért? Nos, azért, mert a forintot jelenleg nem védi senki. A „matolcsyzmus” alapeszméje a forintgyengítéssel élénkített gazdasági növekedés. A kormány közeli közgazdászok 330 forintos euróról beszélnek. Miután az euróval szembeni gyengülést rendre követi a frankkal szembeni gyengélkedés, azt gondolhatjuk, hogy bőven van még tere a forint mélyrepülésének.
Más szóval, újabb történelmi árfolyamcsúcsok keseríthetik a következő hónapokban a frankhitelesek életét.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
