Szusszan egyet a magyar gazdaság - Már mindenki látja, hogy kifulladt a magyar gazdaság, csak Matolcsy György jegybankelnök nem hisz a szemének. Az IMF épp a héten vágta vissza 2,3 százalékra az idei magyarországi növekedési előrejelzését, belesimítva azt a piaci konszenzusba. Amivel legfeljebb a Magyar Nemzeti Bankban kelthetett meglepetést, ahol még mindig hisznek a 3 százalékos GDP-bővülésben.

 
Áfacsökkentésre várva

Csak azt nem tudja senki, hogy ezt mire alapozzák. A növekedési hitelprogramra és a csokra aligha építhetnek, mert azzal a 2 százalék körüli dinamikát jelző piaci elemzések is számolnak. Ám az élénkítő programokat idén felülírja az uniós támogatások – a korábban vártnál jóval szerényebb – felhasználása. Bár a mezőgazdaság teljesítménye, a kedvező időjárásnak köszönhetően akár meg is ugorhat, s a lakossági fogyasztás is lódulhat egyet váratlanul, de ennek egyelőre semmi jele, s ha mégis bekövetkezne, akkor sem remélhetnénk 2,5 százalékos növekedésnél többet. Így legfeljebb találgathatunk, milyen unortodox csodafegyver rejtőzhet még a jegybank trezorjaiban.

Vajon miből finanszírozza ebben a helyzetben a minap meghirdetett áfacsökkentési programját Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter? Aki bejelentette, hogy a tej, a baromfi és a tojás áfája 5 százalékra, míg az éttermi szolgáltatások és az internet áfája 18 százalékra csökken. Pláne, hogy ezzel az intézkedéscsomaggal, egyetlen suhintással 175 milliárdos léket vág a jövő évi büdzsébe. Vegyük észre, hogy a gazdaságélénkítő csomag nem kivitelezhetetlen. Mert a jövő évre vonatkozó prognózisok, nem kis részben az uniós támogatásoknak köszönhetően, már ismét 3 százalék körüli növekedéssel számolnak. És mivel a GDP 1 százaléka körülbelül 350 milliárd forintnak felel meg, ennyi játéktere azért lehet a gazdasági tárcának.

Feltéve, hogy nem veszik túl komolyan a hónapokkal ezelőtt belengetett nullás költségvetést, ami simán felülírná a növekedés kedvező hatását, hiszen a GDP 2 százalékát, közel 700 milliárdot kellene lefaragni a büdzséből. A nullás költségvetés azonban időközben „szómágiának” bizonyult, ma már csak arról szól a kormányzati kommunikáció, hogy az államháztartás működési kiadásait kell egyensúlyba hozni a bevételekkel, de az állami fejlesztéseket nem. Sőt, a nemzetgazdasági tárca vezetője ki is jelentette: 2 százalékos költségvetési hiánnyal számolnak jövőre.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!