Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint Norvégiában csaknem ismeretlenek a terrortámadások, de Európa más részein gyakran megtörténnek: az elmúlt négy évben mintegy 1800 esetet jegyeztek fel.
Ezeknek döntő többsége kifejezetten belső, jellemzően szeparatista terrortámadás volt, gondoljunk csak a baszkokra, a korzikaiakra, az északírekre. A VH-nak Tálas azt mondta, hogy az indíttatástól függetlenül az ilyen esteket borzasztóan nehéz megelőzni, és a belső terrorizmussal nehezebb is megküzdeni, mint a feltűnőbb, megfigyeltebb külföldről kiindulókkal. Ahhoz, hogy ki lehessen védeni a belső támadásokat, nagyon fontos, hogy a szélsőséges, erőszakra hajlamos – azaz potenciális terrorcselekmény-elkövető – csoportokat figyelemmel kísérjék. Ehhez be kell épülni e csoportokba, meg kell őket figyelni minden lehetséges módon.
– Más a helyzet viszont, ha a merénylő magányos. Akkor ugyanis még nehezebb kivédeni a támadást. Vegyük például az iskolai lövöldözőket. Utólag lehet persze azt mondani, hogy az interneten elárultak valamit magukról, de ez már eső után köpönyeg. Azt gondolom, a szélsőséges nézeteket valló magányos terrorista – az ilyen ember az én megítélésem szerint szellemileg sem teljesen ép, hisz’ valamiféle fanatikus őrület mozgatja – megállíthatatlan, mindaddig, míg el nem jut a rémtettig. A magányos terroristák csak akkor bukhatnak le idejekorán, ha a közvetlen környezetük felfedi a veszélyt, a szándékukat, az előkészületeiket. A mostani norvégiai esetben az foglalkoztat leginkább, hogy valóban magányosan követte-e el ez a férfi a tettét vagy sem. Ugyanis nagyon alaposan felkészült, roppant szervezetten hajtotta végre a támadást. Köztudott, hogy az interneten a műtrágya alapú mellett szinte az összes robbanószerkezet, bomba elkészítésének a módja elérhető, és minden feltétel adott volt ahhoz, hogy észrevétlenül készítse elő a támadássorozatot. Szkeptikus vagyok a tekintetben, hogy ez ne ismétlődhetne meg.
A mostani az utóbbi évek második legnagyobb merénylete – a kétszáz áldozatot követelő madridi vezeti a listát –, és megelőzte az eddigi másodikat, a félszáz embert elpusztító londonit. Változóban van Európában a terrorizmus.
A média először az iszlámmal kapcsolatos terroristákat keresett, és erre kiderült: egy olyan irányzat – a szélsőjobboldali – erősödött fel, amely eddig szinte nem is, vagy csak alig volt reprezentálva az európai terrorizmuson belül; Európa ugyanis történelmileg a szeparatisták és a szélsőséges baloldaliak „terepe” volt. Most úgy tűnik: a szélsőjobboldal ezzel az egyetlen merénylettel behozta a lemaradását. Mostantól számolni kell vele.
Merényletek Skandináviában
A legendásan nyitott, toleráns és befogadó szellemiségű skandináv társadalmakat elsőként a testőrök nélkül, a moziból hazafelé tartó Olof Palme svéd miniszterelnök elleni merénylet sokkolta 1986-ban. Bizonyíték hiányában végül felmentették a gyilkossággal vádolt Christer Petterssont, pedig a férfit az elhunyt politikus felesége is azonosította. A szociáldemokrata kormányfő meggyilkolásáról több elmélet is napvilágot látott: kapcsolatba hozták a jugoszláv titkosszolgálattal, egy szélsőbaloldali svéd aktivistával, a Törökországban bebörtönzött kurd szabadságharcos Abdullah Öcalan feleségével, de még az apartheidellenes dél-afrikai mozgalommal is és szélsőjobboldaliakkal.
A merénylet után a svédek nagyobb gondot fordítottak a biztonságra, de a norvégok vagy finnek nem sokat törődtek vele, mert a régióban évtizedekig jóformán ismeretlen volt a terrorizmus fogalma. 2009 decemberében Ibrahim Shkupolli 4 embert lőtt agyon egy Helsinki környéki bevásárlóközpontban, de mint később kiderült, az országban az 1990-es évek óta élő koszovói férfi magánéleti okok miatt támadt az emberekre. Azután borult el az elméje, hogy megtudta, volt barátnője megcsalta. Előbb a nővel végzett, majd találomra lövöldözni kezdett a Sello plázában.
A terrorfenyegetettség az évtized második felében megnőtt, miután egy dán újság karikatúrákat közölt Mohamed prófétáról, de az egyetlen megtorló merénylet is félresikerült tavaly decemberben. Egy iráni származású, egyetemet végzett svéd állampolgár végül csak magát és autóját robbantotta fel Stockholm egyik karácsonyi bevásárlóktól nyüzsgő sétálóutcájában. A svéd rendőrségnek tavaly sikerült elfognia azt a személyt, aki 19 színes bőrű stockholmi lakos ellen kísérelt meg merényletet.
A pénteki robbantás és lövöldözés azonban az ártatlanság korának végét jelentheti a norvégok számára, ahol eddig a királyi család tagjai is szabadon járkáltak, és nemcsak a magánemberek, hanem hírességek és politikusok adatai is elérhetőek voltak az interneten.
Szűcs Ágnes
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
