Júniusban különösen veszélyes a napozás. Nyár elején a leégés egyrészt azért gyakoribb, mert akkor még a bőrünk nincs hozzászokva a sugarakhoz, másrészt pedig a Nap sugarai ilyenkor érik el legerősebben a régiónkat, így az ultraviola (UV) sugárzás fokozódik. Ilyenkor különösen fontos az egész családnak a védőkrém, a megfelelő fejfedő és UV-szűrős napszemüveg használata – nemcsak nyaraláskor, hanem egy átlagos nyári munkanapon is.
„A sokak által vágyott barnaság a bőr természetes védekezése a sugarakkal szemben. Minél barnább a bőrünk, annál hatékonyabban nyeli el az UV-sugárzást, megóva ezzel a többi sejtet a DNS-károsító hatástól. A leégésre figyelmeztető piros szín az UV-fény hatására kialakult gyulladás jele olyankor, amikor nem védi pigment a bőrt, ez az állapot vérbőséggel is jár a bőrben, innen a pirosság” – magyarázza dr. Holló Péter, a Semmelweis Egyetem docense, a Magyar Dermatológiai Társulat főtitkára.
A napsugár UV-A, UV-B és UV-C sugarai mind károsak, ezek közül a C általában nem jut el a földfelszínre, az ózonrétegnek hála. Az UV-B a napfény nagyjából egytizedét alkotja, ez okozhatja a különböző rákos sejtek képződését, a genetikai károsodást, a melanomát (festéktartalmú sejtek rosszindulatú burjánzása) és persze a bőrpírt. Az UV-A „felelős” a leégésért, a bőr öregedéséért és a pigmentációért, de gyulladást is okozhat. A bőrünket érő UV-sugárzás hatása függ a napszaktól, a bőrtípustól, az ózonréteg vastagságától, illetve, hogy hegyekben, városban, netán tengerparton vagyunk. A bőrgyógyász szerint az UV-szűrő ruha annak szükséges, aki valóban sokat kényszerül a napon tartózkodni, például vízi sportot űzőknek ajánlott. Ha valaki csak annyit van napon, amíg vár a buszra, annak elég védelmet biztosít a „hagyományos” ruházat is, amely szintén jelentős részben kiszűri a sugarakat. A különösen fehér bőrű gyerekeknek a krémezés mellett ajánlatos az UV-szűrős ruha, bár egyesek szerint a mosószer csökkentheti a hatását. Az UV-szűrő samponnal szemben a szakértő szkeptikus: ugyanis ahhoz, hogy igazán hatásos legyen, túl bonyolult a használata. Viszont a fényvédő krémeket mindenkinek ajánlja egy sima hétköznap is, nem csak napozáskor.
A napkrémek faktorszáma azt jelenti, hogy mennyivel hosszabb időt bír ki a bőrünk a megpirulásig, ahhoz képest, mintha nem lenne bekenve. Tehát ha krém nélkül valaki nagyjából 10 perc után piros lesz, akkor egy 20 faktoros krémmel elvileg 20-szor 10 percig védve van. De ez csak az elmélet, a gyakorlatban persze nem azt jelenti, hogy 200 percig folyamatosan napozhatunk anélkül, hogy ne károsodna a bőrünk. Úszás, zuhanyzás után és nagyjából másfél óránként javasolt újra krémezni, pláne a világos bőrűeknek, a sós víz szinte teljesen leoldja a napkrémet. Ne feledkezzünk meg az orr és a fül bekenéséről sem!
A gyermekek bőre jóval vékonyabb, sérülékenyebb, érzékenyebb, tehát magasabb faktorszámú krémet igényel, ráadásul a szervezet védekezőrendszere 12 éves korig nem működik tökéletesen, fényvédelemre is kevésbé képes. Mivel a pigmentképződés csak gyerekkorban alakul ki, ezért a csecsemők még könnyebben és hamarabb égnek le. Becslések szerint életünkben az összes UV-sugárzás körülbelül 80 százalékát 18 éves kor előtt kapjuk. Dr. Holló Péter szigorú: szerinte 14 éves kor alatt egyáltalán nem szabad napozni, mivel egyre gyakoribb a fiatalok körében a melanoma (a nagyjából 2300 melanomás beteg 1/3-a fiatal). A szakértő szerint a többszörös leégés, pláne gyerekkorban, megnöveli a rosszindulatú bőrrák esélyét, ráadásul a sok napozás idővel összeadódik, hiszen a bőr nem felejt, ez pedig később egyéb, akár súlyos bőrproblémához (például laphámrák) vezethet. A bőrgyógyász a szoláriumozást sem javasolja. Azt mondja, kimutatható a rendszeres szoláriumozás bőrkárosító hatása. Nem véletlen, hogy számos országban már betiltották a 18 év alattiak számára.
JÓ TUDNI
- Három év alatti gyerek ne tartózkodjon tűző napon. A homokozóban játszókra is figyelni kell, pláne, mivel a homok – hasonlóan a hóhoz és a vízfelülethez – visszaveri a sugarakat. A legjobb, ha a gyerekeket kombinált, széles spektrumú (UV-B, UV-A elleni), magas faktorszámú, mikropigmentet is tartalmazó, illatanyagmentes, vízálló napozókrémmel kenjük.
- A napfény hatására a szervezetben kialakuló D-vitaminra mindenkinek szüksége van, ehhez nyáron elég naponta 10 percet napon lenni, de nem a kritikus 11 és 3 óra közötti időszakban, télen viszont érdemes tabletta formájában pótolni, a szedést előbb orvossal javasolt egyeztetni.
- A fátyolos égbolt növeli az UV-sugárzás erősségét, hiszen a napsugárzás 80 százaléka át tud hatolni a vékony felhőrétegen. Hasonló a helyzet az ablaküveggel is: az UV-A sugarak 80 százaléka átjön az üvegen, ezért érdemes a hosszú autóúton is védőkrémet használni, mert nem minden autónak UV-szűrős az oldalsó ablaka, a szélvédő viszont igen. Az UV-B sugarak nagy részét viszont „elnyeli” az üveg.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!