Tanítanák, de ennyiért nem

Bölcsész, zenész, logopédus és kántor is tanul a programozók képzésével foglalkozó, nemrég alakult Green Fox Academyn. Iparági becslések szerint huszonkétezer informatikus hiányzik a magyar munkaerőpiacról, pótlásuk pedig – rövid távon – nehezen megoldható. Nem véletlen, hogy az akadémia által képzett junior szoftverfejlesztők szinte azonnal találnak munkát.

A cég vállalatok aktuális igényei szerint képez szakembereket, a tervek szerint tőlük négyhavonta 60 hallgató kerül ki a munkaerőpiacra.

„Ez egy hiperintenzív kurzus, ahová csak azokat tudjuk felvenni, akik bírják a nyomást és a stresszt, a képzés napi 10-12 óra elfoglaltságot jelent” – mondja Fazekas Barbara, a Green Fox Academy ügyvezető igazgatója. Éppen ezért az a céljuk, hogy a túljelentkezés folyamatosan 5-6-szoros legyen, így tényleg a legalkalmasabbakat választják a jelentkezők közül. A hallgatók korábbi végzettségét nem nézik, a felvételinél bizonyos készségek meglétét vizsgálják.

Ahhoz, hogy valaki programozó legyen, Barbara szerint kiemelkedően jó logikus gondolkodásra, problémamegoldó és mintázatfelismerő képességre van szükség. Ez ugyan bárkiben meglehet, de tény, hogy a diákok körülbelül fele mérnökvégzettségű – csak éppen leszállóágban van a szakmája, vagy túl sokan vannak a piacon. Így olajipari, tájépítész, telekommunikációs mérnökök is koptatják a padokat, utána pedig junior szoftverfejlesztőként helyezkednek el.

Hasonló cégekből néhány már működik a magyar piacon, ám azok sem képesek pótolni az IT-szektorból hiányzó több ezer szakembert. Annál is inkább, mert itt valójában nagyon sokféle szakemberről van szó. Bizonyos területeken elég lenne a középfokú szakképzettség is, másokhoz már diplomára van szükség. Informatikai végzettséget évente valamivel több mint kétezer ember szerez a felsőoktatás különböző szintjein, ez pedig az évente nyugdíjba vonuló körülbelül 3000 fő pótlására sem elég – az Informatikai Vállalkozások Szövetségének becslései szerint. Így van, hogy a cégek 400 ezer forintos kezdő fizetésért sem találnak megfelelő munkaerőt.

Az iskolákban kezdődik

A probléma gyökere ebben az esetben is az oktatásban van. Hosszú távon itt lehetne megoldani a munkaerőpiac problémáit, ám a magyar diákok kevés óraszámban és sokszor elavult eszközökön tanulják az informatikát. A legnagyobb gond azonban az, hogy nincsen elegendő informatikatanár.

Ennek egyik oka, hogy 2012-ben, amikor az iskolák állami fenntartás alá kerültek, a mérnök-tanárokat nem engedték már általános iskolákban tanítani, csak a szakközépiskolákban maradhattak – mondja Bánhidi Sándorné, az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete (ISZE) főtitkára. Ezt a kormányzat azzal indokolta, hogy a mérnököknek nincsen megfelelő szakvégzettségük. Akkor körülbelül ezer informatikatanárt veszített el az oktatás, ami különösen nagy szám, ha belegondolunk, hogy belőlük általában egy kell iskolánként, nagyobb intézményben legfeljebb kettő. Emellett felére csökkentették a számítástechnika-órák számát, ami további tanárelvándorláshoz vezetett – a szakemberek könnyedén találtak maguknak állást a versenyszférában.

Most viszont újabb fordulat történt: nyáron szakgimnáziummá alakultak a szakközépiskolák, az intézményekben emelkedett az informatika-óraszám. Ennek ugyan örülnek a szakmai szervezetek, de jelenleg sok helyen nincs, aki tanítsa a tárgyat. „A tanév már elkezdődött, és jelenleg száz olyan levél áll a postafiókomban, amelyben iskolaigazgatók kérnek segítséget, mert szükségük lenne informatikatanárra” – érzékelteti a helyzet súlyosságát Bánhidi Sándorné. Az egyik megoldás a mérnöktanárok visszahívása lehetne, mert a főtitkár tudomása szerint sok helyen jelenleg törvényellenesen az tanítja a tárgyat, akit éppen sikerül rávenni erre a tantestületben. Jobb esetben egy más szakos, a témához valamit konyító tanár „ugrik be”, de az ISZE hallott olyan vidéki általános iskoláról, ahol egy gimnazista tart informatikaórát. „Ebből nagyon káros szakmaiatlanság keletkezik, és sajnos egyre több ilyen eset lesz, ha nem sikerül valahogy orvosolni a problémát” – mondja Bánhidiné.

Egyelőre nem lehet tudni, honnan lesz hirtelen több informatikatanár, ehhez a kormányzatnak sürgősen engedményeket kellene tennie. A pedagógusbérek például nem képesek versenyezni a magánszektor fizetéseivel. Aki egyszer már otthagyta a tanítást, és elhelyezkedett egy cégnél, az valószínűleg nem tér vissza az iskolába – az IT-szektor legalacsonyabb bérei is legalább százezer forinttal haladják meg a tanári fizetést.

Ráadásul a potenciális visszatérők kimaradtak a minősítési folyamatból, így pedagógus 1 kategóriából, a bértábla legalsó fokáról kellene indulniuk, és alacsonyabb lenne a fizetésük, mint mikor elhagyták a pályát. Az ISZE már javasolta az oktatási államtitkárságnak: tegyék lehetővé, hogy ezek a tanárok soron kívül írhassák meg a portfóliójukat, vagy egyszerűen tekintsenek el ettől. De az is megoldás lehetne, ha 60–100 órás képzéseken készítenék fel a nem szakos tanárokat, ahogyan tették például az erkölcstan esetében.

Szakembert képezni 15 éves gépen

Ám ha a tanárok hiányát sikerülne orvosolni, még akkor is lenne min javítani. Az iskolák informatikai felszereltsége vegyes képet mutat. Az intézmények egy része részt vett a korábbi európai uniós pályázatokban, amelyeknek mindegyike együtt járt valamilyen informatikaieszköz- fejlesztéssel, számítógép- és interaktívtábla- szállítással. Így több mint ezer olyan iskola van, ahol a gépek fiatalnak mondhatók, legfeljebb háromévesek.

Az iskolák, amelyek nem jutottak ilyen forráshoz, akár 15 éves gépekkel dolgoznak, amelyekre már segédprogram sem telepíthető. Kétségtelen, hogy idén sok intézmény kapott új gépeket szintén uniós forrásokból, de a legtöbb helyen még így is elavult az eszközpark, ezért nem lehet piacképes tudást adni a gyerekeknek. Ezt ők is érzik, sokszor szóvá is teszik, mert többségüknek otthon már sokkal fejlettebb eszközük, számítógépük, tabletjük vagy okostelefonjuk van.

Kulcskérdés az is, hogyan lehetne bevinni más tantárgyak óráira is valamilyen formában a modern technológiát, ami nagyban segítené a tanárok és a gyerekek munkáját. Nem véletlen, hogy a téma már húsz éve napirenden van. S bár egyre több pedagógus jut el tudásában addig, hogy meri alkalmazni a digitális technikákat, sokuknak ehhez még segítségre lenne szüksége. Volt olyan iskola, ahol az ISZE 15 tanárt képzett ki az interaktív táblák használatára, ám onnantól a gyerekek a többi pedagógustól is elvárták ugyanezt.

Az egyesület kutatása szerint jelenleg leginkább az idegennyelv-tanárok alkalmaznák ezeket a technikákat, de erre nem mindig van lehetőségük, mert a gépek rendszerint az informatikateremben vannak, az pedig általában foglalt. És nem is mindig lenne szükség arra, hogy mindenki előtt legyen egy gép, elegendő volna egy interaktív tábla, kivetítő, akár kis csoportonként egy mobil eszköz.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!