A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) vezetői tegnap arról tárgyaltak a kormánnyal, hogy egészen áprilisig tanácskozni fognak. Szombaton ennek alapján még nem volt egyértelmű: kiszáll-e a HÖOK abból a diákellenállásból, amelynek többi szereplője igencsak elszántnak tűnik a tiltakozások folytatásában.
Április végéig tartó egyeztetéssorozatban állapodott meg az emberi erőforrások minisztere a HÖOK elnökségi tagjaival szombaton. Tárgyalásukon döntöttek arról, hogy két témát még januárban megvitatnak: a hallgatói szerződések ügyét, valamint az egyetemi autonómia kérdését. Balog Zoltán miniszter a megbeszélést követő sajtótájékoztatón azt mondta: az álláspontok részben közelednek, részben megegyeznek, részben eltérnek. A miniszter megerősítette: aki a 240-es ponthatárt teljesíti és „az egyetemek kapacitásának függvényében talál magának helyet, azt az állam finanszírozni fogja, amennyiben aláírja a hallgatói szerződést”. Hozzátette: abban a kérdésben, hogy minden szaknak legyen ilyen finanszírozása, nem közeledtek az álláspontok, „de erről is tovább fogunk beszélni”. A felsőoktatásban jövőre 24 milliárd forintot fordítanak a részben magánforrásokból épített beruházások kiváltására, 27 milliárdot pedig az egyetemek, főiskolák adósságátvállalására, valamint az uniós projektek önrészének állami átvállalására, az állami források pedig megvannak erre – szögezte le a miniszter.
A tárcavezető szólt arról is, hogy a kormany.hu-n egy úgynevezett „felvételi szájbarágót” indítanak, amely segíti az érintettek tájékozódását a felsőoktatást érintő kérdésekben.
Nagy Dávid, a HÖOK elnöke kiemelte: nem tudják elfogadni, hogy vannak olyan szakok, amelyeken egyáltalán nincs állam által finanszírozott hallgatói hely, erről januárban újra tárgyalnak. A hallgatói szerződés terén „látják a társadalmi elvárást”, hogy a Magyarországon az adófizetők pénzén megszerzett diploma az ország gyarapodásához járuljon hozzá, de szerinte a végzett hallgatók Magyarországon tartását „nem röghöz kötéssel kell megoldani”.
Az egyeztetésre azért is volt szükség, mert a héten gyökeres fordulatot vettek a kormány felsőoktatással kapcsolatos elképzelései. Múlt hétvégén azt nyilatkozta Orbán Viktor, hogy a keretszámokat eltörlik, majd bejelentették: minimumpontszámokat fognak előre meghatározni az egyes szakokon. Csütörtökre kiderült, az ideihez hasonlóan (a mester- és a felsőfokú szakképzésekkel együtt) minimum 55 ezer hallgató tanulhat majd ingyenesen, a korábban preferált részösztöndíjas finanszírozást viszont megszüntetik. Emellett azonban bizonyos képzésekért biztosan fizetni kell majd, az állam egyáltalán nem támogatja többek között a legnépszerűbb pénzügyi, gazdasági, jogi, és kommunikációs szakokat. Elképzelhető, hogy lesznek olyan intézmények, ahol megszűnnek ezek a szakok. Valójában tehát nem igaz a miniszterelnök múlt szombati nyilatkozata, mely szerint mindenkinek állják a képzését, aki elér egy minőségi szintet.
A diákokhoz hasonlóan az egyetemek sincsenek könnyű helyzetben, amikor a jövő évre próbálnak készülni. A december 5-i bejelentés előtt néhány héttel – amely valamivel több mint 10 ezer államilag támogatott diákról szólt – a Magyar Rektori Konferenciának egy egészen más tervezetet kellett véleményeznie Mezey Barna elnök elmondása szerint. „Az ellen nem lehet senkinek kifogása, hogy most ismét a hallgatók nagy tömegei kerülhetnek be a felsőoktatásba. A Széll Kálmán-tervbe foglalt elvonások mellett azonban kétséges, hogy az intézmények hogyan tudják majd ezt a diákmennyiséget kiszolgálni. Sok a bizonytalanság, úgy nem lehet intézményeket vezetni, hogy a szóvivő üzenget az aktuális döntésekről” – mondja a rektor. Ha a minimális 240 pont felett mindenki ingyenesen tanulhat, az hatalmas tömeget jelent, az egyetlen valós korlátozás az egyetemek és főiskolák kapacitása lesz. Jövőre a szakokon így nem lesz ponthatár, az egyetemek és főiskolák elkezdik feltölteni hallgatókkal a szakokat, és az intézményi ponthatárok ott lesznek, ahol az adott iskola adott szakja már nem bír el több diákot, vagyis betelik. Az új rendszer azoknak a kevésbé frekventált intézményeknek kedvez, amelyeket eddig a hallgatói létszámcsökkenés fenyegetett, és konzerválja a jelenlegi struktúrát. A mindenki által, szavakban legalábbis, oly gyakran igény lett reform ezúttal is elmarad. „Kaptunk olyan ígéretet, hogy nyáron, ha már látszanak a felvételi eredmények, jut majd az egyetemeknek plusz pénz a költségvetési tartalékból, ezzel azonban előre nem merünk számolni” – mondja Mezey Barna. Azt Matolcsy György is elismerte, a kormánynak 20-30 milliárd forintnyi többletforrást kell biztosítania felsőoktatásnak a változások finanszírozásához, ezt a rendkívüli intézkedési tartalékból fizetheti az állam.
Egy rejtett kamerás felvétel került az atlatszo.hu birtokába, amelyen a Magyar Rádió magukat újságírónak mondó munkatársai győzködik az egyik tüntető diáklányt arról, hogy értelmetlenek a követeléseik. A fiatalok a hétfői Humán Platform tüntetés után vonultak a rádióhoz, hogy ott a hírekben beolvassák hat pontjukat. A tüntetőket Stein Róbert tartalomigazgató várta, aki azt állította, hogy felsőbb utasításra nem engedi pontjaik beolvasását, de szívesen átveszi azokat. Végül egy elsőéves szociológus bejutott az épületbe, akit a rádió munkatársai a kormány igazáról győzködtek. Információink szerint a diáklányt egzecíroztató nő Kocsis Éva volt, aki augusztusban a Lánchíd Rádiótól került az MTVA-hoz, azóta a 180 perc című műsort vezeti. Végül a hírekben csak szerkesztve olvasták fel a tüntetők követeléseit.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!