Felmosta a Fidesszel a padlót az MSZP és a DK közös jelöltje a salgótarjáni időközi választásokon. A kérdés az, miképp értelmezhető az eredmény: arról van-e szó, hogy a baloldal immár versenyképessé gyúrta ki magát, vagy inkább arról, hogy változik a választási magatartás – és a politika erre képtelen érdemben reagálni.
Ami az országos trendeket illeti: jelzésértékű, hogy a Medián szerint 54-ről 60 százalékra ugrott azok aránya (a teljes népességen belül), akik elégedetlenek a kormánnyal, és úgy gondolják: rossz irányba megy az ország.
Két választás között egy párt helyzetét általában a teljes lakosság körében mért népszerűsége rajzolja ki hitelesen (ez a mutatószám a Fidesz esetében a Medián szerint 34-ről 32 százalékra satnyult), ám most érdemes odafigyelni az úgynevezett biztos választókra (akik stabil pártpreferenciával rendelkeznek) is. E körben ugyanis komoly vérveszteséget szenvedett el a Fidesz: a támogatói arány 53 százalékról 46-ra esett – ez egyértelműen azt jelzi: elbizonytalanodnak a Fidesz hívei. És ez egyaránt igaz a kormánypárt régi szimpatizánsaira, illetve a Jobbiktól átcsábított új hívekre is. Utóbbiak visszaáramlásának köszönhető – legalábbis részben –, hogy a szélsőjobboldali párt a teljes népesség körében 14-ről 16 százalékra tornázta fel népszerűségét. A demokratikus ellenzék oldalán jóval kisebb a mozgolódás: az MSZP a lakosság körében 1 százalékkal tornázta feljebb kedveltségét (így a Medián 10 százalékra mérte), és hasonló eredményt könyvelhetett el a most 6 százalékot tudó DK is.
Az országos felülnézet azonban nem magyarázza Salgótarjánt, ahol mindenki jóval szorosabb versenyre számított. Nem véletlenül: míg 2014-ben a nemrég elhunyt Dóra Ottó csak 40 szavazattal vert rá fideszes riválisára, Fekete Zsolt most 1800 szavazattal nyomta le a kormánypárt emberét. Ráadásul most – értelemszerűen – jobban pezsgett a szavazási kedv: a helyiek 15 088 érvényes voksot adtak le most, míg 2014-ben alig 12 538-at.
Ám úgy tűnik, hogy ez csak részben magyarázható a balos szavazótábor gyarapodásával. Sokkal inkább protestszavazás működött: egyrészt több bizonytalan kocogott el az urnákig (ők kiábrándult fideszesek, jobbikosok, illetve MSZP-sek is lehettek – megoszlásukat lehetetlen megjósolni), másrészt a helyi percepciók szerint „hithű” jobbikosok is a balos jelölt neve mellé tették az x-et, egész egyszerűen azért, mert ez a szavazás „Orbán ellen” ment. Az viszont jó hír a baloldalnak, hogy a magukat bizonytalanoknak vallók, illetve esetleg kormánypártinak feltüntetők valójában rejtőzködők, azaz Fidesz-ellenes szavazók. (És bizony 2002-ben a rejtőzködők húzták be a választást az MSZP-nek.) Ráadásul a 3,2 millió bizonytalanból legalább 2 millió klasszikus nemszavazó, azaz az utóbbi 2-3 választást gondosan kihagyta – most viszont Salgótarjánban a nemszavazók is mozdultak.
Igaz, a demokratikus ellenzék most kegyelmi helyzetben van: az oktatásügyi „rebellió” és a vasárnapi zárva tartásról szóló MSZP-s népszavazási kezdeményezés meghekkelése (Kubatov Gábor pártigazgatóhoz köthető) kopaszok bevetésével még a kormánypárton belül is kiverte a biztosítékot. Csakhogy az utóbbi hat évben már 2012-ben és 2015-ben is volt rá példa, hogy a kormánypárt támogatottsága kiegyenlítődött a balos formációk népszerűségével – ám a Fideszből kiábrándultakkal a demokratikus ellenzék nem tudott mit kezdeni. Kérdés, most mitől lesz másképp.
Az mindenesetre reményteli, hogy az MSZP és a DK képes volt időben összekapaszkodni. Az összetartás újszerű élményt jelenthetett a szavazóknak, miközben a Fidesz annak ellenére sem volt képes új kampánystratégiával előrukkolni, hogy az utóbbi három időközi választáson – Újpest, Veszprém, Tapolca – egyszer sem nyert.
Megvan az elszántság
Fekete Zsoltot, Salgótarján új polgármesterét kérdeztük
– Gratulálok, polgármester úr!
– Köszönöm.
– Ellenfele, Simon Tibor is megtette?
– Még este, ahogy megtudtuk az eredményeket. Elsők között.
– Ezek szerint vége a kampányban tapasztalt sárdobálásnak?
– Remélem, hogy igen. Abban maradtunk Tiborral, hogy jövő héten megbeszélünk
minden fontosat, nehogy valakiben szálka maradjon.
– A kampányban a Fidesz vezetői szinte megfenyegették a várost, hogy ha a
polgárok nem a megfelelő rubrikába húzzák a keresztet, nagy bajok lesznek.
– Remélem, hogy ami a kampányban elhangzott, az a kampányban is marad.
Én már hétfőn kerestem a kapcsolatot a kormánnyal. Először a város országgyűlési
képviselőjén keresztül, aki megígérte, hogy a jövő héten leülünk, és megbeszéljük
a vitás kérdéseket. Részemről és a baloldali többségű képviselő-testület részéről is
megvan az elszántság, hogy Salgótarján érdekében kompromisszumokat kössünk
a kormányzati többséggel.
– Salgótarján anyagi gondokkal küzd, nem tart attól, hogy „kivéreztetik” a várost?
– Csődhelyzetről nincs szó, bár valóban vannak nehézségeink. Ha kell, visszafogjuk
a kiadásainkat, de reméljük, hogy a kormány biztosítja a fejlesztéseinkhez
szükséges pénzeket, és az alapműködésünkből hiányzó pénzt is – a törvényeknek
megfelelően – pótolja.
(KP)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
