Életünk számos területét, szokásainkat változtatják meg a különböző telefonos applikációk és internetes közösségi vállalkozások.
- Ezek a gazdaság egyes területeit is újrarajzolhatják.
- Ahogy a Magyarországra készülő taxikereső Uber alkalmazás.
Ismerik azt az érzést, amikor taxit rendelnek, és nem jön? Illetve éppen ön előtt halad el egy tucat szabad taxi, de egyik sem attól a társaságtól, amelyiktől ön kért kocsit? Valószínűleg ez az érzés ihlette meg a San Franciscó-i Garrett Campot és Travis Kalanicket, amikor 2009-ben megálmodták az akkor még UberCab névre hallgató mobilos alkalmazásukat.
Az ötlet pofonegyszerű: az utas megnyom egy gombot az okostelefonján, a rendszer érzékeli, hogy hol van (a Google Maps helymeghatározójának segítségével), és elküldi a hozzá legközelebbi szabad taxik adatait (a kocsi fajtája, a sofőr neve, korábbi utasok kommentárjai stb.). Az utas pedig választ. Egy újabb gombnyomás, és a kocsi pár perc vagy éppen másodperc múlva meg is érkezik. Az Uber-használók nem fizetnek készpénzzel, nincs borravaló sem: a viteldíjat egy előre feltöltött bankkártyáról emelik le.
Az Uber fejlesztését – többek között – a Google is támogatta, nem is kevés pénzzel. Eddig 38 ország több száz városában, köztük New Yorkban, Párizsban, Stockholmban, Rióban vannak jelen, és a jelek azt mutatják, hamarosan Budapestre is megérkeznek. A Cégbíróságon már kérvényezték a magyar fiókcég bejegyzését, és internetes oldalukon csapatot toboroznak.
Az Uber arra a pofonegyszerű elvre épít, hogy az emberek nem szeretnek várni, nem kedvelik a taxis cégeket, és örülnek, ha valami olcsóbb, mint a szokásos. Ezért pedig hajlandóak engedményeket is tenni. A taxiscégek viszont nem szeretik az Ubert. Párizsban és Londonban a szervezett sofőrök úttorlaszokkal tiltakoztak a vetélytárs megjelenése ellen. Elsősorban azt kifogásolják, hogy az Uber nem profikat alkalmaz..
Tény, hogy egyes városokban bárkiből lehet Uber-sofőr, máshol viszont – például Miamiban vagy Austinban – nem engedélyezik működésüket. Bostonban és Chicagóban a helyi taxitársaságok beperelték a várost, amiért engedélyt adott az Ubernek, kihúzva a zsebükből egy csomó pénzt. A legtöbb nagyvárosban – így Budapesten is – szigorú rendeletek szabályozzák, ki fuvarozhat utasokat pénzért.
„El tudja képzelni, hogy egy olyan autóba engedi beülni a gyerekét, amit egy vadidegen amatőr vezet? Nincsenek követelmények a sofőrökkel szemben, nincs utánkövetés; szinte minden a szerencsén múlik” – érvel Vízy András, a Főtaxi szóvivője. Vízy gyakorlatilag szóról szóra azt mondja, amivel a világon bármely taxistársaság érvelni szokott.
Kevesen tudnak róla, de léteznek az Uberhez hasonló elven működő magyar vállalkozások is. Engedélyük még nincs, de egyiküknek, a TaxiLike-nak már van a BKK-hoz beadott engedélykérelme. „A TaxiLike”-ot, ahogy az Ubert sem mi, fejlesztők hoztuk létre, hanem a mobiltelefonok fejlődése. A fejlődéssel persze szembe lehet menni, de nem érdemes” – avat be a filozófiájukba a TaxiLike egyik kitalálója és ügyvezetője, Tapasztó Balázs. Ők 2010-ben kezdték el fejleszteni az alkalmazást, és két évvel később indult el a tesztüzem.
Technológiai értelemben nincs sok különbség az Uber és köztük, de üzletpolitikában mindenképpen. „A fejlesztés kellős közepén ért minket az új fővárosi taxis rendelet, úgyhogy ehhez kellett igazítanunk a működésünket. Jelenleg ezer regisztrált partnerünk van. Csak engedéllyel rendelkező sofőrökkel és a rendeletnek mindenben megfelelő autókkal dolgozunk.” A TaxiLike-nál a sofőr a fuvar után fix 250 forintot fizet a cégnek (az Ubernél ez 20 százalék!), ebből kellene kitermelni a fejlesztési és működési költségeket. Persze csak majd azután, hogy megkapják az engedélyt. Addig csak a sofőr és az utas jár jól.
Applikált világ
Idegenvezető helyett. A magyar fejlesztésű PocketGuide segítségével úgy járhatjuk be az ismeretlen városokat, mintha egy idegenvezető kísérne végig minket a nevezetességeken. Két úti cél között történeteket „mesél” a városról, fotóinkból és videóinkból útinaplót készít, amit akár rögtön meg is oszthatunk ismerőseinkkel.
Ugorj át egy vacsira! Az egyik legújabb magyar applikáció a Piqniq arra ad lehetőséget, hogy közzétegyük az általunk főzött, vagy éppen éttermi fogások képét. Ez még nem lenne nagy újdonság, de a Piqniq azt is lehetővé teszi, hogy felajánljuk, megosszuk barátainkkal a felesleget, ha éppenséggel túlméreteztük az adagokat.
Kölcsönös szimpátia. A társkeresés forradalmát jelentheti a Tinder nevű alkalmazás. A tagok Facebook-adatait használja az applikáció, így mentesít a sokszor hiábavaló teszttöltögetéstől, és bár nem feltétlenül derül ki, hogy ki mivel foglalkozik, mégis árnyaltabb képet kaphatunk a kiszemelt „célpontról”.
Elfújta a szél
Kitört a pánik miután a Google tesztelni kezdte legújabb projektjét. Céljuk az volt, hogy internetet „vigyenek” oda is, ahol nem lehet kábeles kapcsolatot kiépíteni. Arra viszont nem számítottak, hogy a Loon elnevezésű projekt egyik ballonját többen zuhanó repülőgépnek nézik Új-Zéland déli partjainál. A ballonhoz, amely a nagy szél miatt végül az óceánba zuhant, még mentőhelikopter is érkezett. A Google idén már több száz hasonló légi járművet tesztelt, tavaly egy egész amerikai kisváros áramellátását kaszálta el az egyik megbokrosodott szerkezet.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
