Tervezhető magzatok?

Nagy port kavart a hír, mely szerint az Egyesült Királyságban február 1-jétől engedélyezik a még hólyagcsíra-állapotban lévő (vagyis hét napnál nem idősebb) emberi embriók génjeinek módosítását.

Az emberi génállománnyal való kísérletezést mindig élénk etikai és társadalmi vita kíséri, sokan ilyenkor utópisztikus sci-fi-be hajló forgatókönyveket vizionálnak megtervezett gyerekekről, különböző célokra előállított emberekről. A Francis Crick Intézet kutatói a kísérleteik során különböző betegségeket, valamint a meddőséget és a korai vetélés problémáját igyekszenek kiküszöbölni. Vagyis nem arról van szó, hogy az embriók egyéb tulajdonságait próbálnák befolyásolni, annál is inkább, mert ezek nem születhetnek meg, a technológiát legfeljebb a későbbiekben lehet majd hasznosítani.

Nagy-Britannia a biotechnológia számos területén úttörő szerepet vállal – hangsúlyozza Sándor Judit, a CEU tanára, és a CEU Bioetikai és Jogi Központjának (CELAB) igazgatója. Angliában született meg a világ első lombikbébije, Louise Brown 1978-ban. Tavaly egy szintén rendkívüli in vitro (vagyis testen kívül, „lombikban” történő) eljárást engedélyezett a Parlament, melynek során két petesejtet is felhasználtak. A sajtóban háromszülős eljárásként elhíresült kísérlet célja szintén az volt, hogy az örökletes betegségeket kiküszöbölje.

Sándor Judit szerint a most engedélyezett eljárás jelenleg elsősorban a biztonságosság kérdését veti fel. Azaz mennyiben korlátozható a génszerkesztés – ami valószínűleg egy tudatosan választott kifejezés az ijesztőbben hangzó génmanipuláció helyett – csupán egy hibás génszakasz kijavítására, és nem okoz-e a génállomány más területein szándékolatlan következményeket? További kérdés, hogy miképp öröklődik a „génszerkesztett” szakasz az utódokban, és lehet-e majd a testen kívül, lombikban megtermékenyített petesejtből kifejlődött embrió egyes genetikai rendellenességeit még a beültetés előtt javítani a módszerrel. „Ha egész életen át súlyos szenvedéseket okozó betegségtől, számos drága kezeléstől a génszerkesztés révén meg lehetne szabadulni, akkor terápiás használatra sokan vállalnák a beavatkozást.

Az aggályok inkább ott vannak, hogy nem lesznek-e olyanok, akik zabolátlanul különböző tulajdonságaik átszabására akarnák használni ezt a technikát” – árnyalja a képet Sándor Judit.

Hasonló eljárást tavaly Junjiu Huang és munkatársai végeztek Kínában a Sun Yat-sen Egyetemen. A cél egy örökletes vérképzőszervi betegség, a vérszegénység egyik típusának kiküszöbölése lett volna, ennek érdekében módosították az embriók génjeit. A kísérlet azonban egyáltalán nem volt sikeres, nemcsak azért, mert mindössze 28 esetben érték el a kívánt eredményt 86 embrió közül, hanem azért is, mert a kívánt módosításon felül más mutációkat is okoztak. Ezek után érthető, hogy a kísérlet bejelentését világszerte inkább felháborodás, mint lelkesedés fogadta. „A génszerkesztés a génmanipulációhoz képest kétségtelenül barátságosabb kifejezés, de a kínai kísérlet meglehetősen alacsony hatásfoka miatt mégis – akárcsak korábban a klónozás esetében – többen moratóriumot akartak meghirdetni a módszerre. Egy 2015 decemberében összehívott, a világ számos tudósát felvonultató, Washingtonban tartott tanácskozás mégis más eredményt hozott. A szkeptikus hangokkal szemben a bizakodó vélemények kerekedtek felül, köszönhetően annak is, hogy ma már nem egy, hanem többféle génszerkesztési eljárás létezik, és úgy tűnik, hogy egyre pontosabban tudnak beavatkozni a problémás génszakaszokba” – mondja Sándor Judit.

Mint minden új genetikai beavatkozás esetén, most is felvetődik az úgynevezett „designer bébik” létrehozásának veszélye. Sokan tartanak attól, hogy nemcsak egyes súlyos betegségek kiküszöbölésére és az emberi szenvedések csökkentésére irányul majd a technika, hanem elindítja az utat a kék szemű, szőke, szuperintelligens, sportos gyermekek megtervezéséig. Mások attól tartanak, hogy a génszerkesztés nem csupán az adott emberre, embrióra hat, de olyan változásokat eredményez, amelyek később az utódokon keresztül továbböröklőnek. A jelenleg kutatási fázisban lévő génszerkesztési eljárás azonban egyelőre nem ilyen céllal jött létre, és nem is tekinthető a tudományos- fantasztikus filmek világát idéző embertervezésnek.

Magyarországon egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki az emberi vagy magzati génállományon, illetve embrión annak megváltoztatására irányuló beavatkozást végez. Az embrión végezhető egyéb kutatások is engedélyhez kötöttek. További törvényi kritérium az is, hogy az az embrió, amellyel kísérleteztek, emberi szervezetbe nem ültethető be. A kutatás során használt embrió (a fagyasztva tárolás idejét nem számítva) legfeljebb 14 napig tartható életképes állapotban. Az is fontos, hogy embrió pusztán kutatási célból nem hozható létre. Vagyis csak a lombikprogramokban fel nem használt embriókon lehet kutatást végezni, feltéve, hogy az ivarsejtet adó pár beleegyezését adta.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!