Ma már HIV-fertőzöttként is teljes életet lehet élni, ha valaki idejében felismeri, hogy elkapta a vírust. A gyors és korszerű tesztek ellenére Magyarországon nagyon kevés szűrést végeznek, így sokan későn tudják meg, hogy fertőzöttek. December 1-je minden évben az AIDS elleni küzdelem világnapja.
Bár a hivatalos kommunikáció szerint nincs ok az aggodalomra, az elmúlt évtizedben megkétszereződött az új HIV-fertőzések és AIDS-esetek száma Magyarországon: 2005-ben százezer emberből egy volt HIV-beteg Magyarországon, 2015-ben százezer lakosra már 2,7 megbetegedés jutott. Idén az első háromnegyed évben 156 új HIV-fertőzött beteget regisztráltak, és 38 betegről derült ki, hogy AIDS-es. Aggodalomra ad okot, a fertőzöttek egy része nem is tud arról, hogy érintett, és már csak akkor fordul orvoshoz, amikor tünetei vannak, vagyis kialakult nála az AIDS betegség, ekkor azonban már nehéz segíteni. Közép-Európában nálunk és Horvátországban végzik a legkevesebb tesztet, de Magyarország például nem is szolgáltat adatot az Egészségügyi Világszervezetnek a szűrések és betegek számáról.
A HIV-fertőzöttek gyógyszeres kezelés mellett teljes értékű életet élhetnek – lehet szexuális életük, vállalhatnak gyereket –, ezért is lenne kiemelt jelentősége a szűrésnek.
Erre azonban az állam kevés figyelmet fordít, mint arra Kováts Virág, az Alternatíva Alapítvány (Altalap) kuratóriumának elnöke felhívja a figyelmet: Magyarországnak 2010 óta nincs HIV/AIDS stratégiája.
Az Emmi utoljára 2016-ban írt ki pályázatot HIV-prevencióra, végül az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) nyert el 15 millió forintot, civil szervezetek nem részesültek a pénzből. Az OEK azóta jogutód nélkül megszűnt.
Múlt héten zárult le az Európai HIV és Hepatitis Tesztelés Hete, amelyben hazánkból az Altalap és a Miskolcom működő Laurus Szociális és Kulturális Egyesület vett részt. A szűrésen mindenki önkéntesen, anonim módon vehetett részt, a hepatitis, illetve a HIV kiszűrésére egy korszerű teszttel csupán egy csepp vérre van szükség. Az Altalap és az Európa-szerte az akcióhoz csatlakozó szervezetek azt vallják, hogy nem az a súlyos probléma, ha valaki fertőzött, hanem az, ha nem tud pozitív státuszáról, így nem kapja meg a kezelést, illetve öntudatlanul fertőz meg másokat. Ezért is fontos, hogy a szűrést mindenki számára könnyen hozzáférhetővé és komfortossá tegyék, ugyanis az állami szűrőhelyeken sok esettben előítéletesek az önkéntesen tesztre jelentkezőkkel. Pedig Kováts Virág szerint kulcskérdés a nyugodt, bizalmi légkör, az őszinte és támogató kommunikáció a tesztelés, illetve a tanácsadás alatt. Ugyanis a veszélyeztetett, rejtőzködő csoportok – például szexmunkások vagy intravénás drogfogyasztók – mellett bárki érintett lehet, aki aktív szexuális életet él. „Évente egyszer mindenkinek részt kellene vennie tesztelésen, a magasabb rizikóviselkedésű emberek esetében 2-3 havonta is indokolt lehet a szűrés, a legmodernebb tesztek már két hét után kimutatják a fertőzést” – mondja Kováts Virág.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!