Az önkormányzati választások árnyékában újrarajzolja a helyi erőköröket a Fidesz.
- Kevesebb független, több fideszes.
- Hat megyei jogú városból lesz balos marakodás.
Lehet, hogy furcsán hangzik, de az önkormányzati választások jelentősége hatalomtechnikai szempontból semmivel sem kisebb, mint a parlamenti voksolásé volt: a Fidesz számára kulcsfontosságú, hogy ne jöhessenek létre balos bázisok. A kormánypárt ugyanis tanult a saját példájából: a Fidesz ellenzékben, a településekre támaszkodva építette ki politikai, mozgósítási és nem utolsósorban gazdasági hálózatát.
Úgyhogy miután a héten lejárt az ajánlások leadásának határideje és lassanként tisztul, hogy kik küzdenek majd egymással, felpörgött a kampány is.
Nemcsak a nagy francia, de a magyar fülkeforradalom is felfalja gyermekeit – legalábbis megpróbálja. Az önkormányzati választások legnagyobb tanulsága ugyanis az, hogy a keményen centralizált Fidesz most fejezi be újraközpontosítását: bárkit is küldenének ringbe az önkormányzati választáson a települési Fidesz-szervezetek tagjai, a kormányzópárt országos választmánya bármikor eltilthatja az indulástól a helyiek favoritját.
A Kövér László vezette választmány nem is rest élni vétójogával. Nem véletlenül: a „lokális” elit nem csak a pártközpont kreatúráiból áll. Márpedig most csak azok kapnak lehetőséget, akik függnek és engedelmeskednek.
Lezsák nem retten
A legnagyobb vihart talán a Lezsák Sándor vezette Nemzeti Fórum (NF) kavarta, amikor Kiskunfélegyházán deklarálta: más polgármesterjelöltet támogat, mint a pártközpont. Az NF tagjai egyben a Fidesz tagjai is voltak – a kormánypárt seperc alatt zárta ki az öt renitens képviselőt. Annak ellenére, hogy egyébként a Fidesz-szervezet tagjainak sem kellett Kapus Krisztián jelenlegi polgármester (aki ellen épp korrupció gyanújával nyomoznak), ám a pártközpont ragaszkodott hozzá. Az Országgyűlés alelnöke, Lezsák Sándor maga egyébként nem Fidesz-tag, de választókerületi elnök – ebből a pozíciójából nem menesztette Orbán. Ésszerűen, hiszen ebben az esetben már nem lehetne lokális csetepatéról beszélni. Ám Lezsák így is kétharmados vesztésre áll.
Ha Kapus győz, akkor a háttérben csendben elrendezik az ügyet. Ha a baloldal (az MSZP–DK közös jelöltje) fut be, akkor nyilvános autodafé lesz.
Szili bevetésen
Szegeden kevésbé radikális eszközökkel adták a városi Fidesz-elnök tudtára, hogy a polgármesteri küzdelemben – noha a tagság egyemberként támogatta – nem kívánatos személy. Igaz, Gyimesi László hátrébb léptetése nem tulajdonítható kizárólag hatalmi tusakodásnak. A Szegedet sok ciklus óta irányító Botka Lászlót könnyebb egy függetlennek tűnő jelölttel megszorítani, így a Fidesz az egyházi háttérrel megtámogatott Kothencz Jánost küldi csatába. A Kothenczet bemutató, szándékoltan amatőr hangulatú kisfilm egy árvaházból induló, saját erejéből építkező, másoknak segítő férfi portréját villantja fel.
És hogy egész pályás legyen a kampányletámadás, Kothencz Szili Katalinnal is hosszan beszélgetett a kívánatos új politikáról. Tudják, Szili most a Társadalmi Igazságosságért Néppárt elnöke, ám hosszú évekig az MSZP egyik meghatározó politikusa volt, így ülhetett bele a házelnöki székbe is.
Felcsút-szindróma
Igaz, Szeged speciális eset, soksok településen épp ellentétes folyamat zajlik, azaz a függetlenek tábora egyre kisebb, míg a kormánypárti jelölteké egyre nagyobb. A magyarázatot sommásan „Felcsút-szindróma”-ként emlegetik: egyrészt a kistelepüléseken nőtt a hajlandóság kormánypárti jelöltre voksolni, hiszen csak fideszes hozhat ide pénzt (lásd a felcsúti gázszerelő Mészáros Lőrinc mesés gazdagodását), másrészt egyre kevesebben mernek mérkőzni „Orbán emberével” (bővebben táblázatunkban).
Balgáncs
A pénz ígéretén kívül a szövetségképtelenség riaszthatja el a baloldaltól a szavazókat. A három legmarkánsabb példa Pécs, a XIII. kerület, illetve Miskolc.
Baranya megye székhelyén a DK rúgta össze a port az MSZP–Együtt tandemjével: Gyurcsány Ferenc pártja minden egyes körzetben ráindítja jelöltjét a többi balos formáció embereire, egyedül polgármesterjelöltet nem küld a mindenki által támogatott városvezető-aspiránsra.
Angyalföldön – ahol az EP-választásokon a három balos formáció nagyjából egyformán teljesített – a húsz éve regnáló szocialista polgármester feszült be, és érdemben nem akart képviselői helyet biztosítani leendő szövetségeseinek, így minden körzetben mérkőznek egymással MSZP-sek, illetve DK-sok és Együtt-jelöltek.
Óbudán viszont a DK-sok szúrták el az aláírásgyűjtést: öt körzetben nem lesz jelöltjük, egyikben pedig, ráadásul egy nyerhető körzetben, lévén a DK-s lett volna a közös jelölt, egyáltalán nem lesz közös ellenzéki kihívója a jobboldalnak.
Miskolcon – holott a független, de mindenki által támogatott Pásztor Albert akár győzelemre is esélyes – árulást emleget az MSZP. Ugyanis a város korábbi szocialista országgyűlési képviselőjének felesége az utolsó percben bejelentette: függetlenként, a liberálisok támogatásával indul, programja lényege, békét Miskolcnak. És ez a partizánakció akár le is rombolhatja a balos esélyeket.
Főpolginak vágynak. A Fidesz nevében újrázni próbáló Tarlós István és a baloldali pártok közös jelöltje, Falus Ferenc akaszkodik majd érdemben össze Budapest első emberének címéért, ám balról feltűnt még egy – akár komolyan is veendő – civil szereplő.
Magyar György ügyvéd simán összeszedte az 5 ezer ajánlást. Rajtuk kívül a jobbikos Staudt Gábor, az LMP-s Csárdi Antal próbálkozik, a liberálisok színeiben Bodnár Zoltán kampányol, a MOMA-t Bokros Lajos bajusza fémjelzi.
A 23 budapesti kerületből:
Óbudán, Újpesten, a Belvárosban, Terézvárosban, Ferencvárosban, Kőbányán, Újbudán, Angyalföldön, Zuglóban, Újpalotán, Rákoskeresztúron, a XVIII. kerületben (Pestszentlőrinc és Pestszentimre), Kispesten, Pestszenterzsébeten és a csepeli kerületben közös jelölttel támad a baloldal. (A Belvárosban az Együtt jelöltjének, Juhász Péternek viszont némi voksveszteséget jelenthet, hogy itt áll rajthoz a szociáldemokraták első embere, Schmuck Andor. A XVIII. kerületben pedig szintén balról érkezik egy konkurens: az MSZP korábbi kerületi elnöke most függetlenként konkurál.) A többi kerületben mindenki mindenki ellen indul.
A 22 megyei jogú városból:
- Békéscsabán, Érden, Nyíregyházán, Salgótarjánban, Sopronban, Szegeden, Szekszárdon, Tatabányán és Veszprémben támogat közös (gyakorta független) jelöltet a DK, az Együtt, az MSZP és a PM.
- Egerben, Hódmezővásárhelyen, Kaposvárott, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsett, Szolnokon és Szombathelyen ugyan nincs négypárti egyetértés, de egy vagy több párt közös jelöltjét senki nem próbálja kiszorítani, így itt csak egy balra húzó ember indul.
- Debrecenben az MSZP és a DK embere birkózik egymással (az Együtt és a PM itt nem indít senkit).
- Győrben az MSZP és az Együtt favoritja a DK jelöltjével verseng.
- Nagykanizsán az MSZP embere, illetve a DK és az Együtt közös jelöltje között oszlanak a balos voksok.
- Székesfehérvárott az MSZP és az Együtt aspiránsa a DK-éval mérkőzik.
- Zalaegerszegen az MSZP jelöltje áll szemben a DK–Együtt tandem favoritjával.
A 19 megyéből:
Tízben állított listát mindhárom balos formáció, az MSZP, a DK és az Együtt. Az előbbi kettőnek mind a 19-ben sikerült, utóbbi viszont kilenc megyéről lemaradt. (A megyei önkormányzatok listáira a nem megyei jogú városban élők szavaznak.)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
