A rendőrség csak a jövő hétre ígért tájékoztatást arról, hogy hány 14-18 év közötti fiatalt vettek őrizetbe, illetve zártak el kis értékű lopás vagy más szabálysértés miatt, miután augusztus 19-én életbe lépett az ezt lehetővé tévő törvénymódosítás.
A sajtóban eddig csak néhány ügy szerepelt: egy 17 éves szikszói prostituált, egy nyíregyházi csokitolvaj és három 15 éves budapesti lány, akik heccből loptak bizsukat. A rendőrségen szabálysértési őrizetbe kerültek, majd az egyiküket mentővel kellett a pszichiátriára szállítani, mert rosszul lett a fogdában. Védő ügyvédje, Baltay Levente, a Társaság a Sza badságjogokért (TASZ) ügyvivője lapunknak azt mondta: a cselekmény elkövetéséhez és a lopás értékéhez képest aránytalan volt, ami történt, ráadásul a lányok először kerültek összetűzésbe a hatósággal, beismerték a cselekményt és az okozott kár is megtérült.
A TASZ már az elfogadása előtt bírálta a szabálysértési törvény módosítását, mondván: felesleges és aránytalan büntetést ró az elkövetőkre, különösen az ilyen ügyekben vétkes fiatalkora. Az ügyvivő szerint ez most be is bizonyosodott, ráadásul a rendőrségnek nem is lett volna muszáj őrizetbe vennie a lányokat. A 14-18 évesen bűncselekményt elkövetőkkel szemben, akiket eddig is büntetett a jog, most hátrányosabb helyzetbe kerültek az ugyanilyen korúak, akik „csak” szabálysértésben vétkesek – nyilatkozta lapunknak Sárik Eszter, az Országos Kriminológiai Intézet e korosztállyal foglalkozó szakembere. Mint mondta, ha valaki 20 ezer forintos értékhatár felett követ el lopást, sikkasztást, csalást, ami bűncselekmény, akkor szinte biztos, hogy nem kerül őrizetbe, és vélhetően nem is zárják el, mert ilyen büntetést csak súlyosabb cselekmények miatt szabnak ki fiatalkorúakra. Ám, ha az illető szabálysértő, akkor mostantól kilátásba helyezi a jog, hogy őrizetbe kerülhet és néhány napra el is zárható. „Tótágast állt a jog. Ráadásul a kriminológia minden adata azt bizonyítja: attól fiatalkorú még nem lett jobb, hogy elzárták” – jelentette ki a kriminológus. Sárik Eszter szerint a javítóintézet vagy fiatalkorúak börtöne is csak a legvégső esetben alkalmazható, például súlyosan erőszakos személy elleni bűncselekmények vagy rablások elkövetőinél. „A néhány napos elzárás egyetlen hatása, ami feltétlenül bekövetkezik: az ijedtség. Ennek egyfelől lehet visszatartó hatása, másfelől viszont traumatizálhatja a fiatalkorút, ahogy az egyik bizsutolvaj lánnyal meg is történt” – mondta a szakember. „Az ilyen korú elkövetőknek nem ijesztgetésre, hanem inkább segítségre van szükségre. Olyan közösségre, olyan környezetre, amelyben megtanulhatják, hogy mi helyes, mi erkölcsös, és mi nem az” – vélte a kriminológus.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
