Miből vett tavaly Szalai Annamária 70 négyzetméteres óbudai lakást? – ezt kérdeztük a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnökétől, miután vagyonnyilatkozatából kiderült: sem havi 800 ezer forintos keresete, sem pénzügyi tranzakció nem fedezte a vásárlást, ugyanis sem 54 négyzetméteres zalaegerszegi lakásától, sem földjeitől, sem mintegy 52 millió forintos megtakarításaitól nem vált meg.
A válasz: „Szalai Annamária a III. kerületi lakást évek óta lízingszerződés keretében használta. Miután a lízingszerződés lejártával a lakás a tulajdonába került, azt a jogszabályoknak megfelelően vagyonnyilatkozatában is feltüntette. Tulajdonossá válása tehát nem igényelt egyszeri nagy összegű befektetést, így pénzeszközeiben sem keletkezett vagyonvesztés.” Csak az nem derült ki, hogy végül is mennyit ér az ingatlan.
A lakáslízing ugyanúgy lakásfinanszírozási konstrukció, mint a lakáshitel, de vannak sajátos előnyei. Ha valaki bankhitelre vásárol új lakást, akkor a hitel futamideje alatt is a vásárló nevén van a lakás, de a bank jelzálogjogot jegyez be rá – teljes elidegenítési és terhelési tilalommal. Ha pedig lízingeli a lakást, akkor az ingatlan a lízingcég nevén van a futamidő végéig, s csak annak lejárta után válik a vevő tulajdonává, így nincs rajta jelzálogjog. A válságban összeomlott a lakáspiac, az ügyfelek nagy része nem tud fizetni. Mára csak három nagy banki cég maradt aktív ezen a 60 milliárd forintos piacon – mondta lapunknak Katzenbach Zoltán, a Lízing Szövetség ingatlanbizottságának vezetője.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!