„Nem a tao-pénzek eltitkolásától hal meg a jogállam, de ha egy minisztérium megtagadhatja a bíróság döntésének a végrehajtását, az jól érzékelteti, hogy a kormány mennyire tartja becsben a jogállamiságot.” Ezt Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója mondta a Vasárnapi Híreknek pénteken, miután a héten kellett volna megérkeznie a kiperelt tao-dokumentumoknak, de 99 százalékukon továbbra is rajta ül az állam.

 
A felcsúti Puskás Akadémia ügyesen kaszál, de a vége akár öngól is lehet - Fotó Máthé Zoltán, MTI

A sport és a kultúra mecenatúrájára hivatott tao-pénzek jótékony hatását kétféleképpen lehet eltorzítani: politikai és gazdasági romlottsággal. A balkanizálódó Magyarországon, úgy tetszik, mindkettőnek sikerül megfelelni. A sporttámogatások aránytalan mértékben a kormány csókosainak jutnak, a kulturálisak pedig részben színházi kamutársulatoknak. Az arányok érzékeltetésére: öt év alatt 450 milliárd forint érkezett a sportklubokhoz, a 13. havi nyugdíj 270 milliárdból kijönne.

De a perverzek gondolhatnak 45 stadionra is.

Ismeretes, a kormány körömszakadtáig ragaszkodott ahhoz, hogy a vállalkozások által felajánlott társaságiadó-forintok nem számítanak közpénznek. A titkolózás vélhetően amiatt volt, mert érzékelhetővé vált a felajánlások irányultsága. A Fidesz–KDNP illusztris képviselőihez köthető sportklubok egészen elképesztő arányban örülhettek a pénzeknek. Hogy messze ne menjünk, Orbán Viktor faluja, Felcsút futballakadémiája milliárdokat kapott, de Tállai András NAV-elnök mezőkövesdi focistái is felülreprezentáltan söpörték be a támogatásokat.

„Nem véletlen, hogy kevésbé a sportteljesítmény, a reklámérték vagy a tradíció vonzotta a támogatásokat. Azt feltételezhetjük, hogy a cégek valamiféle védelmi pénzként fizetik be az adójukat a klubokhoz, mert előnyöket vagy hátrányok elkerülését várják” – fogalmazott a jogi igazgató.

Vízválasztó volt az ügyben, amikor a Transparency International által indított perben a Kúria kimondta: a látványcsapatsportokba áramló tao-pénzek közpénzek, és az adatkezelőknek ki kell adnia az adatokat. A Kúria döntésének kézbesítése után a minap kellett volna megérkezniük a dokumentumoknak, de azoknak csak alig egy százalékát bocsátotta rendelkezésre az emberierőforrás-tárca. Ligeti Miklós jogi igazgató lapunknak úgy fogalmazott: az NGM adótitoknak tekinti a tao-adatokat a Kúria döntése után is, az Emmi pedig akadozva bocsátja rendelkezésre.

„Két-három év munkája lenne fölösleges, ha ennyiben hagynánk a dolgot, ezért a bíróság döntésének figyelmen kívül hagyása miatt feljelentést teszünk a rendőrségen közérdekű adattal visszaélés miatt, az emberierőforrás-tárca ellen pedig bírósági végrehajtást indítunk, hogy megkaphassuk az adatokat.”

A TI munkatársa elmondta: ha igazak azok a hírek, hogy a nemzetgazdasági és az emberierőforrás-tárcánál nincsenek meg maradéktalanul a tao-pénzek áramlását dokumentáló iratok, akkor felmerülhet a gyanúja, hogy itt valami nagyüzemi „csirkefogás” folyik, mondta Ligeti Miklós, hozzátéve: igazolható lesz az ellenkezője, ha elérhetők lesznek a tao-iratok.

Sajtóhírek szerint a tao-rendszer egyik legnagyobb nyertese a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, amely 2011 óta már több mint 16 milliárd forint tao-támogatást kért és kapott meg.
 

A nemzetgazdasági tárca a Kúria döntése ellenére is adótitoknak gondolja a tao-pénzek iratait, az emberminisztérium pedig végrehajtókra számíthat: az iratoknak hírek szerint csak egy része van meg a tárcánál.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!