Egyre több európai lány választja az Iszlám Állam katonái melletti asszonysorsot. - Unatkozik, alulfoglalkoztatott és túlképzett: ilyen ma a tipikus amerikai „wannabe-dzsihádista”, aki a szent háborút menő dolognak tartja – így írta körül Scott Atran antropológus a washingtoni szenátusnak tartott előadásában, kik és miért döntenek úgy, hogy részt vesznek a harcokban.
Az MI5, a brit titkosszolgálat több száz esettanulmányt készített, ezek alapján próbálták meghatározni, mely csoportok fogékonyak leginkább a terroristák hívószavára. Főként a már eredetileg is radikális eszméket valló tábort könnyű megszólítani – az MI5 azonban azt is megjegyzi, őket a legkönnyebb biztonsági szempontból kiszűrni is.
Általában bevándorlók, akik már találkoztak valamilyen, ellenük irányuló rasszista bűncselekménnyel, rossz szociális körülmények közt élők, alacsony végzettségű és rossz munkakörülmények mellett dolgozó, tehát kilátástalan helyzetben lévő emberek hajlanak a radikális gondolatokra. Azok számára is csábító lehet ez az út, akiket a közösség már kitaszított magából – a bűnözők például meglehetősen fogékonyak arra, hogy új életet kezdjenek, sokan erőszakos múltjuk folytathatóságát látják a szent háborúban, mások épp ellenkezőleg: úgy vélik, hogy a dzsihád segíthet nekik a korábbi tetteik miatti vezeklésben. Nekik a terroristák képesek megadni a biztonság és a közösséghez tartozás érzetét: fontosnak érzik magukat attól, hogy egy szent ügyért tehetik kockára az életüket.
És hogy hogyan lehet bekerülni ebbe a körbe? A meggyőzés már nem csak a szószékről és a különböző csoportok aktivistáinak tevékenységéből áll, bár Londonban az Iszlám Állam (IS) hívei az utcán toboroznak, szórólapokat, tájékoztató füzeteket osztogatnak a járókelőknek, amelyekben egy új korszak hajnaláról beszélnek, és harcra szólítanak fel mindenkit. Ennél jóval szélesebb rétegek elérésére képes azonban immár a kalifátus, amely felfedezte magának a közösségi médiát, és sokkoló videók tömkelegével igyekszik fanatizálni mindazokat, akik egyetértenek céljaikkal. A kalandvágyó, radikális, vagy éppen vallási meggyőződésből csatlakozó férfiak számára készített videók azonban nem az egyetlen eszközei a meggyőzésnek. Nyilvánvaló, hogy egy lefejezéses videóval nem lehet megszólítani a másik fontos célcsoportot: a nőket.
Épp ezért a legújabb irányvonal az asszonyok, lányok elérésére, amelyet az IS már előszeretettel használ is: dzsihád harcosokhoz feleségül ment nyugati nők által írt blogok, videók, rövid üzenetek tömege, amelyekben a dicső harcok melletti élet szépségeire hívják fel a figyelmet.
„Képtelenség leírni azt az érzést, amikor a nővéreimmel ülünk és várjuk a híreket arról, hogy kinek a férje érte el a mártíromságot” – írta például az az Umm Layth nevű brit nő, aki Szíriában ment hozzá egy harcoshoz. A SITE elnevezésű hírszerző csoport, amely az Egyesült Államokban figyeli a terroristák online tevékenységét, úgy véli, az ilyen típusú, kifejezetten nőket megszólító toborzásnak is vannak valószínűleg eredményei, már csak azért is, mert ezek az üzenetek egyre kifinomultabbak és számuk is nő, ahogy – minden valószínűség szerint – a Nyugatról érkező nők száma is.
A toborzásnak és a szélsőséges eszmék terjesztésének meg is van a hatása: becslések szerint már akár 50 ezer tagja is lehet Szíriában az Iszlám Állam nevű csoportnak, közülük csak hatezret idén júliusban toboroztak.
Közvetlen fenyegetést jelent Nagy-Britannia nemzetbiztonságára az Iszlám Állam nevű, Irakban és Szíriában előretörő szélsőséges milícia brutalitása – így indokolta pénteken David Cameron miniszterelnök a brit terrorkészültség második legmagasabb szintjére történt emelését. Képünkön egy brit állampolgárságú fiatal az Iszlám Állam hadseregéhez való csatlakozás előtt és után. A fotóval a Facebookon dicsekedett.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
