Továbbra is teljesen bizonytalan, milyen kormány alakul Németországban. Ha alakul egyáltalán: nem kizárt, hogy előrehozott választásokat kell kiírni. A nagykoalíció megújítását újabb konfliktus nehezíti.
Csütörtök este a vártnál jóval hosszabban, több mint két órán át tárgyalt az államfő a 2013 óta együtt kormányzó pártok, a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a Keresztényszociális Unió (CSU) és a Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökeivel, Angela Merkellel, Horst Seehoferrel és Martin Schulzcal. Hogy mire jutottak, nem árulták el, de a Bild című lap értesülése szerint valószínűleg tárgyalni kezdenek a nagykoalíció lehetséges folytatásáról.
A szövetségi elnök, Frank-Walter Steinmeier ezt szorgalmazza az ország stabilitása érdekében, de a szocdemek nem rajonganak az ötletért.
A megállapodást tovább nehezíti, hogy indulatos vita robbant ki az ügyvezető kormányon belül a glifozáttartalmú növényvédő szerek használata miatt. Christian Schmidt mezőgazdasági miniszter (CSU) az ügyben tartott brüsszeli szavazáson a használati engedély meghosszabbítására voksolt Németország nevében, pedig az SPD-s vezetésű környezetvédelmi minisztérium betiltaná a rákkeltő gyomirtót.
Ezzel Schmidt megszegte a kabinet működési szabályait. Merkel kancellár megrovásban részesítette miniszterét, de nem menesztette, a szocdemek a német sajtó szerint „tombolnak dühükben”.
Sokáig az úgynevezett Jamaica-koalíció tűnt a legvalószínűbbnek, de miután a liberálisok megszakították a tárgyalásokat a konzervatívokkal és zöldekkel, megbicsaklott kormányalakítási folyamat. A jelen helyzetben három lehetséges kiút van a patthelyzetből:
1. Nagykoalíció.
A szociáldemokraták közvetlenül a szeptemberi választások kudarca után bejelentették, hogy ellenzékbe vonulnak. Azóta ez a szigorú álláspont némileg felpuhult, de a tagság továbbra sem akarja újabb négy évig hatalmon tartani Merkel kancellárt. A glifozátkonfliktus is jelzi, hogy a partnerek igencsak elhidegültek egymástól.
2. Kisebbségi kormányzás.
Ha egyik jelölt sem kap abszolút többséget a Bundestagban, az államfő kinevezheti kancellárnak azt, aki a legtöbb szavazatot szerzi a választásokon. Ez pedig csak Merkel lehet, ha frakciója egységesen támogatja. Kisebbségi kormányzásra még nem volt példa az NSZK-ban, és kiszámíthatatlansága miatt a gazdaság sem lelkesedik érte.
3. Előrehozott választások.
A szövetségi elnök dönthet úgy is, hogy a sikertelen kancellárválasztási procedúra végeztével feloszlatja a parlament alsóházát. Ebben az esetben új választásokat kell kiírnia. Steinmeier azonban nagyon nem szeretné ezt, mert félő, hogy tovább erősödne a szélsőjobboldali Alternatívát Németországnak (AfD).
22%
támogatja csupán az újbóli nagykoalíciót, ugyanakkor a megkérdezettek csaknem fele arra számít, hogy mégis megint ilyen kormánya lesz Németországnak. 30 százalék előrehozott választást szeretne.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!