Suriname, Gambia, Banglades, Nauru, Saint Kitts és Nevis, Saint Vincent és Grenadines – csak néhány azon országok közül, melyek a magyar kormány reményei szerint hazánkat választják majd az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) új tagjának.
Az ENSZ Közgyűlés 66. ülésszakának megnyitóját kihasználva Martonyi János külügyminiszter és Schmitt Pál államfő a múlt héten egy utolsó rohamot indítottak, hogy a világpolitikai színterén kevésbé jelentős, de a nagyhatalmakkal egyenértékű szavazattal bíró országoknál támogatásért lobbizzanak. Ennek jegyében a magyar diplomácia például megígérte, hogy megosztja a fejlődő országokkal a népegészségügy és az energetika terén szerzett tapasztalatait, ösztöndíjakat biztosít a Comores-szigeteki diákoknak, támogatni fogja Grúzia és Macedónia NATO-tagságát, a palesztin kérdésről számára kedvező véleménnyel kecsegtette Izraelt, sőt még Tonga királyát is kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével.
A nagy igyekezetre magyarázatot adhat, hogy mikor Magyarország a 2012–13-as időszakra bejelentkezett a BT-pályázatra, egy későbbi időpontról hozta korábbra jelentkezését arra a helyre, amelyre akkor már három másik ország – Azerbajdzsán, Örményország és Szlovénia – pályázott. „Örményország azóta visszalépett. De a késői indítás nem könnyítette meg Magyarország dolgát” – nyilatkozta Erdős André, volt ENSZ-nagykövet a Vasárnapi Híreknek. A diplomata, aki hazánk 1992–93-as BT-tagsága idején a magyar küldöttséget vezette, Azerbajdzsánt tartja a legesélyesebb jelöltnek. „Ez az ország húsz éve nyerte el függetlenségét, muzulmán országként vallásilag és kulturálisan a fejlődő világhoz tartozik” – mondta Erdős, aki rámutatott, hogy a rokonszenv és egy adott közösséghez való tartozás meghatározó elem, amikor a Közgyűlés szavaz. „Magyarországot és Szlovéniát fejlett EU-tagországnak tekintik, és még ha mind a 27 EU-állam ugyanarra a jelöltre is szavazna, az is csak töredéke lenne a 193 ENSZ-tagállamnak. Ezzel szemben az Iszlám Konferencia Szervezetének 57 tagja van, és jelentős lobbitevékenységével még több képviselőt tud meggyőzni” – magyarázta a volt ENSZ-nagykövet.
„Azzal, hogy egy állam a BT tagja lesz, a nemzetközi rend elit klubjába kerül be” – véli Gálik Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa. Szerinte Magyarország így megerősíthetné külkapcsolati tőkéjét, hiszen egyrészt a meghatározó országokkal – az Egyesült Államokkal vagy Kínával – együttműködve dönthet a világ legfontosabb biztonságpolitikai kérdéseiről, másrészt olyan problémák vagy államok is a magyar külpolitika látószögébe kerülhetnek, amelyek jelenleg a külkapcsolati rendszerünk perifériáján találhatók.
„A BT-tagság az EU-elnökséghez lenne hasonló: láthatóbbá válunk világviszonylatban” – mondta a szakértő.
Magyarország kétszer volt a BT tagja. 1968–69-ben a Szovjetunió megkötötte a magyar küldöttség kezét, ráadásul ekkor vonultak be a Varsói Szerződés fegyveres erői Csehszlovákiába, amiért a hidegháborús nemzetközi légkör tovább romlott. Viszont „1992–93-ban Magyarország már külső kötöttségek nélkül alakíthatta ki álláspontját, akkor zajlott a délszláv válság, a magyarok a BT-ben erről a kérdésről jóval többet tudtak, mint a többiek. Nemcsak díszként voltunk ott” – mesélte a volt ENSZ-nagykövet.
Ami a BT következő két évi napirendjét illeti, a volt ENSZ-nagykövet szerint pontosan nem lehet tudni, milyen ügyek kerülnének a testület elé, de hogy nem várható nyugalmas és konfliktusoktól mentes időszak, az biztos.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy olyan 15 tagú testület, amely elé a nemzetközi béke és biztonság legfontosabb kérdései kerülnek. Az 5 állandó tag (USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína és Oroszország) mellé a 10 nem állandó tagot két évre választják úgy, hogy minden regionális csoport egy kialakított kvótarendszer szerint képviselve legyen. Magyarország, Szlovénia vagy Azerbajdzsán tagságáról október 21-én dönt a Közgyűlés. Várhatóan ezután újabb fordulót kell majd tartani, mert a 193 fős testület kétharmadának beleegyezése szükséges a BT-tagság elnyeréséhez.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
