Békében, fegyverropogás nélkül telt a tegnap a kelet-ukrajnai területeken, ahol lapzártánkig az oroszbarát szeparatisták és az ukrán erők is betartották a helyi idő szerint péntek délután 6-kor kezdődött tűzszünetet.
Az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács szóvivője, Andrij Liszenko Kijevben azt nyilatkozta, hogy a helyzet ugyan sokkal nyugodtabb, mint korábban, de számos provokáció történt a lázadók oldaláról.
A harcok április óta folytak a keleti megyékben, melynek következtében az ENSZ adatai szerint több mint 2200, más források szerint 2600 ember esett áldozatul.
A tűzszünetről szóló megállapodásról eredetileg Porosenko ukrán államfő adott hírt, eszerint a harcok felfüggesztése mellett a humanitárius segélyek átengedéséről és a foglyok kicseréléséről is szól, azt azonban még nem lehet tudni, mikor kerül sor a cserékre.
A megegyezéshez az orosz és az ukrán elnök telefonbeszélgetése kellett, Putyin hétpontos béketervet terjesztett elő, Porosenko egy tízpontossal válaszolt. Az ukrán elnök még a tűzszünet életbe lépése előtt járt Walesben, a NATO-csúcstalálkozón, ahol a résztvevők szolidárisak voltak Ukrajnával az orosz beavatkozás ellen. Obama amerikai elnök kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a lázadók betartják-e a tűzszünetet, és elmondta, a szervezet egységesen kiáll Ukrajna függetlensége és területiintegritása mellett.
Ennek szellemében a csúcstalálkozón a tagországok egy gyorsreagálású sereg létrehozásáról döntöttek. E katonai csoport négyezer katonából áll majd, tervezett központja Lengyelországban lesz, ahonnan 2–5 nap alatt a világ bármelyik részén bevethetik őket. Kelet-Európában pedig öt bázist hoznak létre (a három balti államban, Lengyelországban és Romániában), ezeken nem lenne állandó katonai jelenlét, csupán a kiszolgáló személyzet és a felszerelés. Törökország részvétele még bizonytalan. Egy másik katonai döntés arról szól, hogy Nyugat- Ukrajnában hadgyakorlatot tartanak amerikai részvétellel.
Ugyanakkor érzékelhető Ukrajna ügyében, hogy a NATO-ban is vannak eltérő vélemények. Andrea Merkel német kancellár kategorikusan elutasította Ukrajna felvételét a katonai szövetségbe. Moszkva eddig nem reagált a NATO-döntésekre, az orosz kormánylap, a Rosszijskaja Gazeta keményen támadta a NATO közeledését az orosz határhoz.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
