Az Alkotmánybíróság információink szerint több ügyben is készül(t) elmarasztalni a kormányt a jövő héten. Hogy, hogy nem, pont ezekben az ügyekben új, az elmarasztalást feleslegessé tevő fideszes javaslatok születtek az elmúlt napokban.
A törvényjavaslatot az Országgyűlés megtárgyalja, majd közvetlenül az elfogadása előtt a fideszes többségű bizottság egy teljesen új, az eredeti szöveggel ellentétes tartalmú, zárószavazás előtti módosító indítványt nyújt be, és azt vita nélkül elfogadja a kormánytöbbség – mindez általános gyakorlattá válhat már a jövő héttől, mert a parlament hétfőn már el is fogadja az ezt lehetővé tévő, csütörtökön délután benyújtott házszabály-módosítást. Ilyesmire egyszer volt példa, pont a pénteken visszavont egyházügyi törvény kapcsán: az alkotmányügyi bizottság az utolsó pillanatban egy – ha nem is ellentétes tartalmú – javaslatával teljesen átírta a KDNP hónapokig egyeztetett koncepcióját. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által „kodifikációs remekműnek” nevezett törvénybe súlyos ellentmondások kerültek a kapkodás miatt, és a hírek szerint az Alkotmánybíróság (Ab) visszadobta volna a házszabályt megsértve elfogadott jogszabályt. Ennek ment elébe a kormányoldal a visszavonással, és egyértelműen ezt a gyakorlatot legitimizálná Lázárék házszabály-módosító javaslata: ezentúl a társadalmi egyeztetés kényszere nélkül, a nyilvánosság kizárásával, az ellenzék semmibe vételével lehet szakmányban gyártani a tetszőleges tartalmú jogszabályokat, amelyekre a Fidesz–KDNP szavazógépezete csak nyomogatja az igent.
Az egyházügyi törvény kapcsán az Index.hu arra hívta fel a figyelmet, hogy különös egybeesések mutatkoznak az Ab napirendje, valamint a parlamentnek benyújtott módosító indítványok tárgya és ütemezése között. Az Ab december 19–20-i ülésén egyebek mellett a médiaalkotmány, a büntetőeljárási gyorsítócsomag és az egyházügyi törvény szerepel. Utóbbi tárgyalása a visszavonással ugyebár tárgytalanná vált. Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága kedd este nyújtotta be azt a javaslatot, ami egyebek mellett szabad kezet ad Polt Péternek, hogy bármely büntetőügyben lényegében azon a bíróságon emelhessen vádat, ahol akar. Furcsa módon ezt nem a Büntetőeljárási törvényben, hanem egyenesen az Alaptörvényben rendezi, miközben a legfőbb ügyész jogkörének korábbi kiszélesítését a szaktörvény módosításával oldották meg. Erre csupán egyetlen ésszerű magyarázat adódik: a koalícióban valaki előre tudta, hogy a kihirdetésre váró határozatában az Alkotmánybíróság megsemmisíti a legfőbb ügyész jogkörbővítésére vonatkozó rendelkezést, amely miatt Baka András főbíró fordult a testülethez. Ha viszont az előírás az alkotmányban (vagy az ahhoz kapcsolódó és azzal jogilag egyenrangú jogszabályban) szerepel, az Ab már nem dönthet róla. Mindezt a kormány eljárása is valószínűsíti.
Az Ab jövő heti napirendjén szerepel a tavaly nyáron elfogadott médiaalkotmány is, melynek legtöbbet bírált rendelkezése azonos módon szabályozza az írott és az elektronikus sajtót. Magyar és nemzetközi kritikák szerint az írott média esetében sérül a sajtószabadság, ha rá is a befolyásosabb és másként működő elektronikus médiára vonatkozó, szigorúbb szabályokat alkalmazzák. Információink szerint a kormányoldal már dolgozik a jogszabály módosításán.
A furcsa egybeesések felvetik a gyanút, hogy az Alkotmánybíróságról valaki folyamatosan tájékoztatja a kormányt a készülő határozatok tartalmáról, bár az sem kizárt, hogy ez nyíltan történik. Lázár János ugyanis korábban elismerte, hogy rendszeresen találkozik Paczolay Péterrel, az Ab elnökével. Az Index emlékeztet arra is, hogy két, a kormányzat számára kiemelkedő fontosságú kérdésben sem foglalt állást az Alkotmánybíróság. Az egyik a magán-nyugdíjpénztári pénzek államosítása, amelyről Orbán Viktor azt mondta: azt az Ab sem fordíthatja meg. A másik a tényleges életfogytiglani börtönbüntetés, amelyről Paczolay már tavaly júliusban azt nyilatkozta, hogy az ügy sorra kerül, de aztán soha többé nem lehetett róla hallani.
Mindehhez képest jelentéktelen apróságnak tűnik, hogy a kormány ülésszakonként hat alkalommal lehetőséget kap a gyors jogalkotásra, így akár két nap alatt születhetnek parlamenti döntések a semmiből. Az újfajta tárgyalási módhoz az eddigi négyötöddel szemben a képviselők kétharmadának hozzájárulása is elegendő. A kivételes sürgős eljárásban minden frakció 15-15 percet kap arra, hogy az összevont általános és részletes vitában kifejthesse álláspontját. Minderre egyébként eddig is volt elvi lehetőség, csakhogy a négyötöd egyetértési kényszere miatt az ellenzék támogatására is szükség volt. Kiemelkedő fontosságú ügyekben ezt rendszerint meg is adta a mindenkori ellenzék.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
