Egyelőre úgy tűnik, sem a Magyar Rektori Konferencia (MRK), sem a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nem száll szembe a kormányzattal az új, konzisztóriumnak nevezett egyetemi szerv létrehozása miatt.
Pedig az öttagú testület – amelyben a rektor és a kancellár mellett három további, a minisztérium által delegált tag ülne – egyetértési, azaz vétójogot gyakorolna gazdasági kérdésekben, beruházások, fejlesztések és intézményi cégalapítások ügyében. Arról nem sokat tudni, hogy pontosan kik ülhetnének a kancellár és a rektor mellett a konzisztóriumokban.
Üzembiztos káosz
A valós szándék jelenleg bizonytalan. Nem tudni, hogy a testület valójában csak tanácsadó szerepet töltene be, esetleg az lenne a dolga, hogy összekösse az intézményeket a piaccal, illetve a kormánnyal, vagy valódi döntési joggal rendelkezne.
Utóbbi esetben félő, hogy az egyetemi autonómia – amit a kancellárok kinevezésével már egyébként is csorbított a kormány – tovább csökkenne. Így gondolja Fábri György, az ELTE egyetemi docense is, aki szerint a konzisztórium a jelenleg tervezett formájában nem csak kártékonyan korlátozza az intézményi autonómiát, de túl is adminisztrálja az egyetemek és főiskolák fenntartói felügyeletét.
A tervezet jelenlegi formájában a miniszter nevezhetné ki a tagokat a rektor kivételével, és beleszólást kapnának olyan kérdésekbe is, mint például az egyetem kutatási stratégiája. „Én a kancellárrendszer bevezetésével sem értettem egyet, de ez a testület félig-meddig felettük és helyettük állna, ez pedig üzembiztosan káoszhoz vezet” – mondja Fábri György.
Picit visszavett
A kancellári rendszer tavaly szeptemberben indult el, de vannak intézmények, ahol csak néhány hónapja nevezték ki őket, így egyelőre még az sem látszik pontosan, hogy ezzel az intézkedéssel mennyiben korlátozódott az egyetemek és főiskolák autonómiája, és vajon tényleg javult-e a gazdálkodásuk.
Az ELTE Jogi Karán vitát tartottak a konzisztóriumokról, amelyen részt vett Palkovics László államtitkár mellett az MRK elnöke, Bódis József és a HÖOK elnöke, Gulyás Tibor is. Ezen a vitán az államtitkár több kérdésben visszakozni látszott. Például a korábbi tervekhez képest a rektori pályázatok elbírálásában nem lenne egyetértési joga a szervnek, a képzési stratégiát illetően pedig még képlékenynek tűnik a terv.
Protestálhat a HÖOK
Az MRK annak ellenére sem száll szembe határozottan a tervezettel, hogy félő: a kormány a konzisztóriumokon keresztül minden eddiginél jobban beleszólna az intézmények irányításába.
„Az MRK az elnök elmondása szerint a kisebbik rossznak tekinti a konzisztóriumi rendszert a kancellárokhoz képest, és jobbnak tartanák, ha a kancellárok egyes jogkörei ehhez a testülethez kerülnének” – mondja Fábri György. A HÖOK korábban szinte semmilyen kritikát nem fogalmazott meg a tervezettel szemben, de úgy tűnik, az intézményi hallgatói képviseletek nyomására változott az álláspontja, és nem nyugszik bele, hogy a diákok képviselőit teljesen kihagyják az új szervezetből.
Az SZDSZ árnyéka
Hasonló szervezetet próbált bevezetni az SZDSZ-es oktatásirányítás még 2005-ben. Akkoriban az Alkotmánybíróság megakadályozta ennek az irányító testületnek a létrehozását. Ám az új Alaptörvényben már nem szerepel az egyetemek és a tudományos kutatás gazdasági autonómiájára vonatkozó rész. Így jóval nehezebb lesz megakadályozni, hogy a kormány véghezvigye a szándékát.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!