Elutasított tűzszünet, csata Bregáért, „baráti tűzben” meghalt felkelők, számtalan megerősítetlen információ, és megválaszolatlan kérdés – így foglalhatók össze a hétvége mind kuszább líbiai fejleményei.
Egyfajta állóháború alakult ki a tengerparti Brega városért a kormánycsapatok és a lázadók között. Ez utóbbiak, a korábbinál sokkal szervezettebben harcolnak, ami szakértők szerint annak köszönhető, hogy a Kadhafi-rezsim hajdani belügyminiszterét nevezték ki főparancsnoknak. Ugyanakkor a nemzetközi koalíció gépei tévedésből lebombáztak egy fegyveres dzsipet, amelyet a kormánycsapatokénak gondoltak. Ez összefügg azzal, hogy a páncélosaikat és tüzérségüket ért légitámadások miatt Kadhafi erői is a felkelőkéhez hasonló kisebb szállítóeszközöket használnak. Bár az ENSZ-főtitkár megbízottja és a felkelők legfőbb testülete is tűzszünetet javasolt, az utóbbiak feltételül szabták, hogy a kormányerők hagyják el az ellenőrzésük alatt álló városokat. Kadhafi szóvivője ezt elutasította.
A legtöbb megválaszolatlan kérdés azzal függ össze, hogy a Kadhafi-rezsim belső bomlása mennyire gyors, és a teljes nemzetközi elszigeteltség felgyorsítja-e ezt. Miután a rezsim második emberének számító Musza Kusza külügyminiszter, volt titkosszolgálati főnök Londonban kötött ki, magas rangú brit kormányemberek „élő információs kincsestárnak” nevezték. Londoni lapok arról írtak, hogy Tripoliban elrettentés céljával őrizetbe vették Musza Kusza feleségét és lövöldözés volt a rezsim főtisztviselői által lakott negyedben. Londonban valóságos fogadó iroda nyílt: ki lesz a következő magas rangú líbiai vezető, aki elmenekül Tripoliból. Ugyanakkor az a hír terjedt el, hogy a Kadhafi-rezsim megkísérel valamifajta kapcsolatot kialakítani a nemzetközi koalícióval, amely a békés rendezés érdekében elképzelhető, hogy nem zárkózik el ettől, de ragaszkodik Kadhafi távozásához. Ami viszont meghiúsíthat bármiféle megállapodást, ha csak a környezete el nem mozdítja posztjáról az ezredest. Ugyanakkor, mint kitudódott, az amerikai titkosszolgálat már hetek óta elnöki felhatalmazással titkos akciókat hajt végre Líbiában. A koalíció számára az egyik legnagyobb gondot a felkelők katonai megerősítése jelenti. A NATO-n belül nincs egyezség, ki szállítson fegyvert, (ezt leginkább Egyiptomra hagynák) és hogy kinek. Hírszerző jelentések szerint a felkelőket nyíltan támogatta az al-Kaida, a Hamász és a Hezbollah, és ez óvatosabb álláspontra ösztönözte az Egyesült Államokat.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
