Jövő héten az Országgyűlés elé terjesztik a négy ponton változó médiatörvény módosításait. Az Európai Bizottság és a magyar kormány között a héten született megállapodás értelmében a médiatörvény módosítása négy kérdést érint: a kiegyensúlyozottságot, a származási ország elvét, a lekérhető szolgáltatások és sajtótermékek regisztrációját, valamint a csoportok megsértését.

 

Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke egy osztrák lapnak adott interjúban ugyanakkor azt mondta: jó volna valamennyi uniós tagállam médiatörvényeit górcső alá vonni. Magyarország mellett tíz másik országot hozhatnék példának, ahol problémák vannak – tette hozzá. Megjegyezte: azt a javaslatát, miszerint minden tagállamban a politikától független médiahatóság legyen, ellenezték a tagállamok, de talán Magyarország esete véleményváltozáshoz, belátáshoz vezet.

Fölkel Róbert, az Egymillióan a sajtószabadságért Facebook-oldal és az eddigi két sajtószabadságért tartott tüntetés főszervezője lapunknak azt mondta: az EU kifogásait kevésnek tartják, mivel a legsúlyosabb passzusokkal nem is foglalkozik, például, hogy az egész nyilvánosságot öt „pártkatona” felügyeli, ők szüntethetnek meg médiumokat, ké­nyük-kedvük szerint. Fölkel megerősítette: az eddigi legnagyobb tüntetést szervezik, továbbra is csak civilek részvételével. „A rendőrség tudomásul vette a bejelentésünket. Aki nem ért egyet a kormány antidemokratikus intézkedéseivel, várjuk március 15-én 16 órától az Erzsébet híd pesti hídfőjénél, stílszerűen a Szabad sajtó úton” – közölte.

A médiatörvény közös, interneten zajló kijavítását kezdeményezi a Majtényi László vezette Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet. A mediatorveny.eu oldalon regisztrálás és indoklás után bárki átírhatja a szöveget. Az intézet legszívesebben új médiaszabályozást készítene, de komoly munkának tartja ezt a kezdeményezést is.

Molnár Péter, a Közép-európai Egyetem Mé­diakutató Központjának szólásszabadságjog kutatója elmondta: a módosítások az alapproblémát nem oldják meg. „A szabályozás ellentmond az Alkotmánybíróság által 1992-ben a közmédiá­val kapcsolatban megfogalmazott, nyilvánvalóan az egész médiarendszerre vonatkozó alapelvnek, miszerint semmilyen politikai, vagy más társadalmi csoportnak nem lehet meghatározó befolyása a média felügyeletében. A jelenlegi kormánytöbbségnek nemhogy meghatározó, de kizárólagos befolyása van a médiafelügyeletben, ami többek között az önmagukban is a sajtószabadságot csorbító, teljesen aránytalan büntetések kiszabását is a korlátlan hatalom önkényének tárgyává teszi. Valóban Európa egészére kiterjedően meg kell vitatni a médiaszabályozást. Közös szabállyá kell tenni a médiafelügyeletbeli meghatározó befolyás tilalmát, hiszen a szólás- és a sajtó szabadsága közös alapértékünk az unió­ban. Nem méltó szerepére az az alkotmánybíró, aki nem érvényesíti ezt az alkotmányos elvet, amiért mindenkinek fel kell lépni” – fogalmazott Molnár.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!